EGYÉBKÉZILABDA

Sander Sagosen hatodik érzéke

Sander Sagosen, azt mondják róla, hogy a kézilabdát ésszel játssza. Olyan lehetőségeket fedez fel, amelyeket mások nem látnak.
Szóval mi is történik valójában Sagosennel? A helyzet az, hogy ezt ő sem tudja, egészen addig, amíg ki nem próbál egy rendkívüli szemüveget
.

Sander Sagosen Fotó : nrk.no
Sander Sagosen Fotó : nrk.no
A norvég televízió honlapja az nrk.no számolt be egy igazán érdekes sporttémáról néhány hónappal ezelőtt.

Történetünk úgy kezdődik, hogy egy kora délelőtt Sander Sagosen áll az oslói Sognsvann norvég sporttudományi iskola kézilabdapályáján. Tesz néhány óvatos lépést. Végül arra a következtetésre jut, hogy ez megvalósítható. Tud, képes edzeni, kézilabdázni úgy, hogy szemüveget visel.
Eközben három kutató árgus szemekkel figyeli őt. Van valami különleges, amit meg szeretnének vizsgálni. Pontosabban Sagosen látását, amikor kézilabdázik.

A lézeres tekintet

“Van valami Sagosen látásában.”- mondta a korábbi norvég válogatott csillag, Glenn Solberg. „Sagosen olyan megoldásokat talál, amiket senki más nem lát.”

A norvég nemzeti csapat edzője Christian Berge egyetért ezzel a megállapítással.

Sander Sagosen jó mindenben, elég jó ahhoz, hogy a világ legjobbjának lehessen tekinteni. De ha van valami, ami valóban megkülönbözteti őt a többiektől, az edző véleménye szerint az ő látása. A 25 éves játékos mindig látja a gólszerzés lehetőségét.

Pedig Sagosen lehet, hogy csak szimplán tudja! Szinte úgy működik, mintha már olvasná az ellenfél gondolatait a védelemben!?

Ezen felvetést Berge kuncogva meg is erősíti. „Nos, úgy tűnik gyakran tudja előre mi fog történni.”

Az edző már régóta szerette volna tudni mi folyik Sagosen fejében mikor az megvalósítja a meglátásait.
Mi is pontosan ez a képesség“?- teszi fel sokszor magában ezt a kérdést.

Van valami közös a legnagyobb játékosokban

Sok fórumon felvetődött már ez a kérdés, de ha valakit érdekel a sport valószínűleg már elgondolkodott ezen.

Vannak olyan sportolók, akik valamiért különlegesek, mint esetünkben Sander Sagosen.

Látják, tudják előre mi fog történni, és mindig egy lépessel előrébb járnak a társaiknál. Ilyen például Lionel Messi is, aki semmiből teremt magának helyzetet, és mindig pontosan tudja, hová fog menni a labda. Vagy az olaszok elegáns középpályása, Andrea Pirlo, aki úgy játszott, mintha hátul is szeme lett volna.

Az ilyen képességű játékosokban van valami közös. Fejlesztettek magukban egy extrém, sportspecifikus vizuális észlelést amikor játszanak.

Az észlelés az a képesség, amelyet valamennyien az érzékeinkhez, például látáshoz vagy halláshoz tudunk használni az információ megértéséhez és a környezetünk értelmezéséhez. Segít megérteni, befogadni és megoldani mindenféle helyzetet. Kezdve a hétköznapi dolgoktól, például közlekedés egy nagyváros forgalmában balesetmentesen vagy üres asztal megtalálása egy zsúfolt étteremben. A legjobb az az észlelésben és érzékelésben, hogy képezhető ! Olyan mértékben, hogy egyes emberek esetében ez egy hatodik érzéknek tűnjön.

Egy különleges szemüveg, amellyel most először közelről tanulmányozzák Sagosen látásérzékét.

Norvégia világvezetővé vált a sportkutatások területén. Geir Jordet norvég professzorral és pszichológussal az élen a világ több sportolójáról készítettek tanulmányokat. De a kézilabda játékosokat eddig nem vizsgálták.

De most igen, mit lehet megtudni arról a játékosról, akit az emberek a világ legjobbjának neveznek? Megtudhatunk valamit arról, Sagosen hogyan gondolkodik vagy mit is lát!?

Három kutató árgus szemekkel figyeli sportolót. Van valami különleges, amit meg szeretnének vizsgálni.

Azért vannak jelen, hogy megvizsgálják Sagosen játékának különleges szemét!

Ez a szemüveg egyedi betekintést nyújt a kézilabda egyik legjobb elméjébe.

A szemüveget megfelelően rögzíteni kell. Az elem a trikó hátulján van, tehát Sagosennek elég feszes felsőt kellett viselnie, hogy a helyén maradjon.Lars Brotangen (jobbra) és Karl Marius Askum felszerelik őt. Fotó: nrk.no
A szemüveget megfelelően rögzíteni kell. Az elem a trikó hátulján van, tehát Sagosennek elég feszes felsőt kellett viselnie, hogy a helyén maradjon.Lars Brotangen (jobbra) és Karl Marius Askum felszerelik őt. Fotó: nrk.no

A szemüveg, olyan mint ha egy ablakot nyitna Sagosen elméjében.

Beépített kamerái vannak, amiknek köszönhetően pontosan azt mutatja, amit Sagosen aktuálisan néz. A szemüveg, szám szerint négy kamerát tartalmaz, amelyek folyamatosan filmezik a szem mozgását. Így lehetővé teszi, hogy mindenkor azt láthassuk, amire ő összpontosít.

Sagosent a szemüveg felvétele után egyetlen dolog érdekli!

„Mennyire pontos ez a szemüveg?” – kérdezte a játékos.

„Nos, itt megpróbálhatsz megnézni valamit az asztalon.”-mondja Karl Marius Aksum, a kutatás vezető tudományos munkatársa, aki top-futballistákkal dolgozik egy látásérzékelő fejlesztésén. A képernyőn azonnal kiderül, hogy Sagosen először az asztalon lévő kis üveg kéztisztítóra néz, majd visszatekint a számítógép képernyőjére.

„Ó ez ilyen jó“?!- kiált fel Sagosen

Karl Marius Aksum mutatja  Sander Sagossennek, hogyan működik a szemüveg. Karl Marius Askum megmutatja, hogy miként működik a szemüveg. Mellette két játékos Haslumból, Viktor Glatthard (balra) és Thomas Langerud. A védelemben és a kapusban vesznek részt a kísérlet során
Karl Marius Aksum mutatja Sander Sagossennek, hogyan működik a szemüveg. Karl Marius Askum megmutatja, hogy miként működik a szemüveg. Mellette két játékos Haslumból, Viktor Glatthard (balra) és Thomas Langerud. A védelemben és a kapusban vesznek részt a kísérlet során
Nem lehet tudni mit, csinálnak.

Ez a szemüveg olyan eszköz, amit régóta hiányoltak.

A mentálisan legerősebb bajnokoknak közös problémájuk van: szinte mindegyikük képtelen elmondani, elmagyarázni, mit miért csinálnak a pályán és éppen akkor, miért éppen azt és hogyan gondolkodnak abban a szituációban.

Ez eleinte zavarba hozta a kutatókat. Kutatásokat végeztek a legjobb futballistákon és olyan kérdéseket tettek fel nekik: Miért csináltad így? Mit gondolsz itt ebben a helyzetben? De a játékosoknak fogalmuk sem volt.

Sander Sagosen sem különbözik a többiektől.

„Amikor visszatekintek a legjobb mérkőzéseimre, azokban van egy közös dolog: nem emlékszem egyetlen gondolatra sem a mérkőzések során. Az a helyzet, mindig az intuíciót játszom. Vakon hiszek abban, hogy elég gyorsan meg tudom hozni a szituációnak megfelelő helyes döntést. Soha nem gondolok arra, hogy a védőjátékos melyik karjával mikor és hogyan próbál megállítani. A kézilabda olyan gyors játék, hogy nem gondolkodhatok. Csak bízom magamban, hogy nem fagyok le és megcsinálom, amit éppen tennem kell.”

A kutatók rájöttek, hogy a gondolat hiánya kulcsfontosságú! A legjobban képzett sportolók elérték azt a szintet, ahol a test és az elme automatikusan együtt tud működni, és amikor ez teljesen önműködő, akkor ez az, amikor a legjobban teljesítenek. Ezért amikor úgy érzik nincsenek gondolataik akkor a legjobbak.

Érdekes, de egyben idegesítő is azon emberek számára, akik tőlük szeretnének tanulni. Ezt viszont nagyon izgalmasnak találja Sagosen.

A teszt

Különösen egy dolog van amit a kutatók szeretnének kideríteni: amikor Sagosen úgy dönt, akkor hogyan és hol lő? Az első teszt során valójában ez fog történni. Tehát Sagosent először hagyták a bal átlövő pozícióból majd középről lőni. Majd ezután egy sor lövést hajt végre a büntetővonalról.

Sander Sagosen szállítja a világ legjobb távoli lövései közül az egyiket, és próbára teszi Viktor Glatthardot a Haslum védőspecialistáját.

A kutatók szívesen vizsgálták volna Sagosent egy szokásos játékszituációban több játékossal együtt, de ez a korona vírus okozta helyzet miatt lehetetlennek bizonyult.

A mindent eldöntő alaphelyzet.

Sagosen minden mozdulata azzal kezdődik, amit a kutatók „keresésnek” és „rögzítésnek” hívnak. Más szóval konkrét támpontokat szkennel maga körül, és ez sokkal fontosabb, mint amilyennek hangzik. Mert állíthatnánk azt is, hogy a szkennelések során aktiválja Sagosen a „pszichés” képességét. De először is nézzük meg, hogy is néz ki ez a valóságban.

Az alábbi videót a szemüveg videókamerái rögzítették.

A sárga kör a képeken azt jelöli ahová Sagosen éppen összpontosít.

Jól látható, hogy mielőtt elkezd mozogni kétszer is a kapura és a védőjátékosra öszpontosít.

Pontosan ezt teszi Sander Sagosen a mérkőzések során is.

Nézzük meg ezt egy konkrét mérkőzéselemzéssel is. A 2020-as Európa bajnokság Bosznia Hercegovina-Norvégia mérkőzésről, ahol Sagosen 12 gólt lőtt és több gólpasszt is adott. Vizsgáljuk meg a célok elérése érdekében Sagosen milyen hatékonyan használja az úgynevezett, szkennelést (a szkennelésre később még kitérnénk.

Először Sagosen elvégzi az első vizsgálatot a támadás megkezdése előtt. Petter Øverby a Norvég válogatott beálló játékosát és az őt közrefogó védekező játékosok helyzetét vizsgálja.

Először Sagosen elvégzi az első vizsgálatot ( “szkennelés”) a támadás megkezdése előtt. Petter Øverby a Norvég válogatott beálló játékosát és az őt közrefogó védekező játékosok helyzetét vizsgálja.

Majd Sagosentől elindul az előre megtervezett támadójáték. Gyorsan visszapillant Øverby-re, közvetlenül a labda átadása előtt és után.

Majd Sagosentől elindul az előre megtervezett támadójáték. Gyorsan visszapillant Øverby-re, közvetlenül a labda átadása előtt és után.

Aztán látja, hogy Eivind Tangen a Norvég csapat másik játékosa támadó mozgásba kezd, és most Sagosen észrevesz valami fontosat: A megtervezett támadójátékuk első számú lényegét a védőjátékos, Øverby vonalvédője hamarosan Tangen felé tart.

Aztán látja, hogy Eivind Tangen a Norvég csapat másik játékosa támadó mozgásba kezd, és most Sagosen észrevesz valami fontosat: A megtervezett támadójátékuk első számú lényegét a védőjátékos, Øverby vonalvédője hamarosan Tangen felé tart.

Sagosen még egy utolsó villámpásztázást végez Øverby irányába, mikor megkezdi a támadójátékuk során rábízott mozgási feladatát és megkapja a szükséges visszaigazolást.

Sagosen még egy utolsó villámpásztázást végez Øverby irányába, mikor megkezdi a támadójátékuk során rábízott mozgási feladatát és megkapja a szükséges visszaigazolást.

És amint gondolta, a védekező játékosa takarja (elfedi) Tangent. Sagosen és a Norvég támadó szekció megkapja, azt amit szeretett volna: Óriási rés a középső védelemben. Most Sagosennek „csak” a fizikális képességeit kell alkalmaznia a védelem mögé kerüléshez

A terv működik: Sagosen gólpasszt ad Øverby-nek a Norvág csapat beálló játékosának

A terv működik: Sagosen gólpasszt ad Øverby-nek a norvég csapat beállójának.

A videó teljes egészében:

A videó teljes egészében: Sagosen “szkenneli” a támadás lehetőségeit.

Az észleléssel kapcsolatos kutatások kimutatták, hogy a labdajátékok során a legjobb úgynevezett labdaelosztó, másokat komoly helyzetbe hozó játékosok, mint például Pirlo, vezetik a statisztikákat, amikor a mérkőzések során történt pálya és eseményeik átvizsgálásának számáról van szó.

Megnézték, hogy a játékos tíz másodperc alatt hány fejmozdulatot hajtott végre a labda átadása előtt.

Pirlo átlagosan hat fejmozdulatot hajtott végre ez idő alatt, és ez a szám a legjobbak közé emelte. Ezt a tulajdonságot Frank Lampard és Steven Gerrard a középpálya admirálisaival is azonosították. Sőt meg kell, hogy említsünk néhány ikont más sportágakból is akik rendelkeztek ezzel a képességgel, mert ez nem csak kézilabdában vagy futballban létezik. Pl: Larry Bird, Michael Jordan, Charles Barkley, Stephen Curry (kosárlabdázók), Wayne Gretzky, Mario Lemieux (jégkorongozók)

De erre a megállapításra akár mondhatjuk, hogy szinte elcsépelt szöveg, nem?

Lehet, hogy ilyen egyszerű? Pirlo és a Sagosen azért tehetségesebbek és jobbak, mint a többi csúcsjátékos, mert kicsit gyakrabban néznek körül?

Nem, ez ennél több.

Gondoljon csak arra, hogy Sagosen eltöltött egy másodpercet minden pillantásra. Ha pillanatnyilag ránéz valamire, a szeme csak elmosódott kontúrokat és színeket érzékel.

Kedves olvasó, próbáljon meg, megfordulni egy gyors, teljes kört. Gondolkodjon erre rajta! Mennyit látott valójában?

Így kell látnia Sagosennek is, hogy pontosan tudja, mit kell tennie akkor és ott, de azt is tudnia kell, hogy mi fog történni!

Sagosen meghatározó szerepet játszik mind a klubjában, mind a válogatottban, mint aki eldönti, hogyan kezdje és zárja le a támadásokat. Az eszének villámként kell mozognia, hogy azonnali döntést hozzon.

Erről van szó: A legjobb játékosok azt tudják a leginkább értelmezni és megérteni, amit látnak. Ők gyorsabban csinálják, mint mások, és jobban figyelmen kívül hagyják a lényegtelen információkat.

Tehát ahol mások csak káoszt látnának a pályán, ott szinte mintha lassított filmet látna Sagosen. Ennyire átfogó a megfigyelése.

A kutatók és edzője úgy gondolja, hogy Sagosen olyan átfogó látással rendelkezik, hogy mindig hat-hét módot lát a támadás megoldására. Válogathat és ez teszi őt szinte teljesen megállíthatatlanná.

Sander nem olyan ember, aki extrémnek tűnő dolgokat csinál, de mégis szélsőséges, mert ő az, aki mindig megoldásokat keres és sikerül is megtalálni a legjobbat. Ebben a pillanatban senki sem ér fel vele – mondja Håvard Tvedten, az NRK-k kézilabda-szakértője.

Szeret a központban lenni

Egy dolgot tudni kell Sagosenről, hogy ez az örök megoldáskeresés vezérli őt. Számára minden támadás új találós kérdés.

Mindig szerettem az lenni, aki átadja ezt az utolsó, döntő gólpasszt, vagy a mindent eldöntő lövést “- mondta Sagosen kedves kuncogással.

“Sosem titkoltam, én mindig is azt gondoltam, hogy az egyik legjobb hely az, ami a figyelem középpontjában állhat egy kézilabdapályán”

“Azt hiszem, tízből kilencszer választom a megfelelő megoldást, de ehhez ott kell lennem a középpontban – mondja Sagosen.

De Sagosen döntési képességei mentálisak. Ami azt jelenti, hogy befolyásolhatók.

December volt, néhány héttel az Európa bajnokság előtt. Sagosennel Párizsban találkoztunk. Ekkor hallott először az észlelésről tudományos értelemben.

Sagosen imád tanulni, és ezt a kutatók felismerték. Az általuk vizsgált legjobb sportolók gyakran azok, akik a legtöbbet akarják tudni a tudományról.

Az észlelés kérdése, és ahogy gondolkodom, amikor választok, olyasmi volt, amit korábban nem igazán vettem figyelembe. De aztán elgondolkodtam rajta“- mondja Sagosen.

Ami ezután történt, az igen érdekes. Mert, ahogy említettük a cikk elején, az egyik kulcs a gondolatok hiánya volt.

“Ilyen vagyok? – esett gondolkodóba Sander Sagosen. Mit is csinálok valójában? Úgy döntöttem, kipróbálnám és tesztelném, hogyan működik edzésen Például, hogy megpróbálok játszani egy távolságfelméréssel, hogy lássam. Azt hittem, hogy majd elérhető lesz, de amikor így tettemhirtelen nem az volt – mondja Sagosen a teszt során.

Aztán egyre rosszabb lett. Hirtelen elmulasztotta a passzokat. Rossz pillanatban lőtt. Végül edzője észrevette és megkérdezte, hogy mi történik.

Nem először fordul elő Sagosennel. Valami hasonló történt mindkét döntőben, amelyet Norvégiával játszott a bajnokságokban. Olyan vereségekkel végződtek, amelyek még mindig fájóak.

“Soha nem próbáltam meg eltitkolni. Akkor valami nem működött. Talán a két legfontosabb mérkőzés volt, amit játszottam, túl sokat akartam ott és akkor” – mondta nekünk.

Ezek a döntők fontos okai annak, hogy Sagosen most már tudja, hogy bíznia kell az elméjében, és ellenáll a kísértésnek, hogy túl sokat vállaljon – vagy gondolkodjon .

“Sokat tanultam belőle. Azt hiszem, ott kell lenni, hogy ezt bárki megértse: Ez a kézilabda bizonyos fokig arról szól, hogy a dolgok a saját pályájukon haladjanak” – mondta.

És ez volt a megoldás, ami tavaly télen megismétlődött. Amikor néhány héttel később elkezdődött az Európa bajnokság, a világ láthatta, hogy a teste és elméje rendben van. Sagosen egyszerre lett gólkirály és az ALL Star csapat bal átlövője.

Norvégia nem nyert aranyat a 2020-as Európa bajnokságon, de Sander Sagosen eltökélt szándéka, hogy egyszer ezt megvalósítsa. Karrierjének nagy álma.

Hogyan lehet látni – nézés nélkül?

Itt az ideje, hogy a lényegre térjünk, amit Sagosen lát, ami lehetővé teszi számára a jó megoldások megtalálását.

A lövés teszt egy másik érdekes dolgot tárt fel azzal kapcsolatban, hogyan használja a látását. Vagy is inkább: Hogyan nem használja.

A videók azt mutatják, hogy Sagosen lövés közben alig néz közvetlenül a kapuba. Nem fókuszál 100%-ban a kapusra, és szinte soha a védő karjaira és lábára.

Amikor elkezdi megközelíteni a célt, valójában lenéz a talajra, mint itt látjuk a szemüveg felvételein keresztül:

Sagosen nagyon tisztában van ezzel a részlettel.

A kézilabdában a játékosok olyan közel vannak egymáshoz, hogy olvassák egymás szemét. Mindig megpróbálok szembenézni a céllal, hogy veszélyes legyek rá, de megpróbálom elrejteni a tekintetemet is – magyarázza Sagosen.

De mint mindenkinek, Sagosennek is fel kell mérnie, melyik sarokba helyezi a labdát, és meg kell határoznia a védő játékos helyzetét is. Szóval hogyan csinálja?

A válasz valójában az, hogy Sagosen a védő nyakát és lábakat nézi .

Mint itt:

Miért csinálja?

Ez a megállapítás annak bizonyítéka, ami a kutatók elmélete is:

Valami történik a kézilabdázók perifériás látásával, azzal a képességgel, hogy elkapják a szemük sarkában zajló eseményeket.

A perifériás látás mindent szemlél, ami körülveszi a szemet.

Más szavakkal: Amikor Sagosen a védő nyakára összpontosít, fenntartja, érzékeli az ellenfél kapusának, a kapu sarkainak – és az összes többi védőjátékosjátékos helyzetét – a periférikus látásával.

Azt lehet mondani, hogy ő látja őket anélkül, hogy elárulná mit is figyel valójában. Tehát nem tudják, mit tervez.

Úgy tűnik, hogy Sagosen megtanulta, hogyan értelmezheti a perifériás látásmódjából származó információkat másoknál jobban” – mondta Aksum kutatótárs.

Az egyik érdekes megállapítás, amely kiemeli, hogy Sagosen mennyire használja így a látását, az az, hogy időnként megpróbálja becsapni ellenfeleit, hogy elhitesse velük, hogy nem használja a perifériás látását.

Megpróbáljuk elmagyarázni! A büntetődobások során azt látjuk, hogy Sagosen az ő előnyben részesített mozdulatával indul, egy pillantással a kapus nyakára és mellkasára. Aztán gyakran elkezdi beolvasni magát a célt. Azt gondolhatná, hogy a lövés helyének eldöntése a döntés.

Itt tárja fel a tudomány Sagosen titkát.

Ezek a szemmozgások olyan gyorsak, hogy nem rögzíthetők, hanem valószínűleg valami, amit azért tesz, hogy félrevezesse a kapust a szemével – mondja Askum.

Ez történik itt, Sagosen a szemeivel nézzük meg:

Sagosen úgy tesz, mintha az egyik sarokba nézne, de a valóságban annulálja és egy másik sarokra figyel és lő – periférikus látásával.

Az az igazság, hogy általában az utolsó pillanatig vár, mielőtt eldönti, hogy hová lő.

“Igyekszem minél tovább várni, mert tapasztalatom szerint ekkor tudom végrehajtani a legjobb lövéseket “- mondja Sagosen, és elmagyarázza, hogy erre miért képes, mert egy utolsó csuklómozdulattal irányíthatja a labdát.

Tehát mit jelent mindez? Röviden: A védekező játékosok és kapusok számára gyakorlatilag lehetetlen elolvasni Sagosen-t. Erre mondják kiismerhetetlen!

És minden jel arra utal, hogy Sagosen elméje gyorsabban és jobban működik, mint a legtöbb játékosé.

De ez azt jelenti, hogy szokatlanul mozgékony az esze a pályán kívül is?

Sagosen és Thomas Langerud a Haslum tehetséges kapusa
Sagosen és Thomas Langerud a Haslum tehetséges kapusa
Egészséges elme,-az utolsó teszt

A kutatók meghívják Sagosent laboratóriumukba, hogy végezzenek egy utolsó, kissé eltérő tesztet. Meg akarják tudni, hogy képes-e a sok információt nyomon követni a kézilabdapályán kívül is.

Odaadnak neki egy 3D-s szemüveget, és leültetik egy nagy képernyő elé, ahol golyók kezdenek felbukkanni.

Sagosen versenyszelleme életre kelt, amikor megkapta ezt a feladatot. A háttérben ül Anders Meland, a Norvég Sporttudományi Iskola pszichológiai laborjának vezető mérnöke. Meland szerint ez jó gyakorlat lehet, nem utolsósorban a sérülésből visszatérő játékosok számára.

Sagosen megpróbálja a golyók közül hármat követni a szemével, amikor azok összeolvadnak egy másik golyócsoporttal. Amikor a kép megdermed, megmutatja, hol van a három golyó.

De nem nagyon megy. Sagosen újra és újra téved, bár a második körben valamivel jobban teljesít.

“Tény, hogy egy átlagember ugyanazt a pontszámot érné el” – mondja Aksum.

Ez két szempontból igazolja a kutatást: Egyrészt Sagosen nem lát jobban, mint a legtöbb ember.

A sportolók látása általában teljesen normális. Tehát még egyszer arról van szó, hogy megtanultak információkat kinyerni a látottakból “- mondja Aksum.

Valami mást is mond nekünk: A jó vizuális érzékeléssel rendelkező játékosoknak csak a sportjukhoz kapcsolódóan van ez a képességük. Mert az emberi elme így működik. Imád tanulni, de nem jó a megtanultakat más kontextusba átvinni.

“Nem vettem észre, hogy egyébként különösebben gyors az elmém. Nem voltam túl jó az iskolában, a számtanban vagy bármi másban sem voltam különleges. Csak akkor kerül ez a felszínre, amikor a dolgok kézilabdához kötődnek – mondja Sagosen.

Sander Sagosen az utolsó teszten.
Sander Sagosen az utolsó teszten.
Vacsora közben elemezve

Nagyon sokan próbálnak jók lenni a kézilabdában. De mégis hogyan lett Sander Sagosen gondolkodása a legjobb?

Van egy elmélete, amely megmagyarázhatja. De ki kell hangsúlyoznunk, hogy ennek nagy része természetes és rendkívüli fejlődési vágyából fakad, és hatalmas mennyiségű edzésből, tanulásból és tanításból!

Illetve van még egy dolog.

Nyolc vagy kilenc éves korától Sagosen és édesapja, gyakran a család többi tagjával együtt, videókat néztek. Megnézték a meccseket a világ legjobb csapataival, és azt vizsgálták, mit csinálnak a jó játékosok.

“Kiel, Barcelona és így tovább”– mondja Sagosen.

Amikor Sagosen meccseket játszott, az anyja általában ezeket filmezte.

“Aztán hazamentünk, és vacsora közben megnéztük a videót, együtt elemeztük. Ezt valamennyien élveztük, és számomra szórakoztató volt “- mondja Sagosen.

Az ebéd és vacsora közbeni beszélgetések tehát arról szólnának: Vajon jól döntött-e akkor és ott? Melyik másik megoldást választhatta volna?

Sagosen tanult, képzett és gyakorolt. Kisebb és karcsúbb volt, mint a legtöbb akkori játékos. Tehát úgy döntött, hogy okosabbá teszi önmagát.

Mondhatnánk azt is, hogy magot vetettek a sportágban és magot vetettek a fiatal kézilabdázóba. Persze ez így teljesen nem igaz.

Egy mérkőzés részlet Sagosen gyermekkorából.

Sander Sagosen gyerekkorában is szeretett gólt lőni.

Sagosen már korán kitűnt. Mindig egy apró lépéssel előrébb korához képest a technika és a megértés szempontjából. Ezt szeretné élete végig megőrizni.

Azt hiszem, ezek az elemzések jelentették a világot“- mondja.

Még mindig így szerettet dolgozni.

“Azt hiszem, ez segített abban, hogy elemzőbb legyek, és minél többféle helyzetet felismerhessek, amikor kint vagyok a pályán” – mondja Sagosen.

A Sagosen család újra összegyűlt a képernyő előtt, amikor a szemüvegről készült videó e-mailben érkezett a kutatóktól. Ezt mindenki látni akarta.

Érdekes volt, mert nem erre számítottam” – mondta meglepődve

“A legérdekesebb az volt, hogy megjegyeztem, mennyire vagyok következetes. Nem nézek körül itt-ott, ez minden alkalommal ugyanaz, például a nyaki régió. Lenyűgöző megjegyezni azt is, hogy soha nem kell a sarkokat néznem, hogy tudjam, hová kell lőnöm.”

És nem volt tisztában azzal, hogy annyira következetes abban, amit a kutatók szkennelésnek neveznek.

“De ott kell lennem, a vizsgálatok során, hogy megfigyeljek olyan dolgokat, amelyek lehetővé teszik számomra, hogy mi fog történni. Például amikor megértem, hogy a kapus mikor kezd el húsz centiméterrel jobbra vagy balra, esetleg előre mozogni “– mondta Sagosen.

És Aksum arra a következtetésre jut, hogy Sagosen öntudatlanul automatizált fix mintákkal rendelkezik, hogy információkat nyerjen a látásából.

Ez egyszerűen azt jelzi, hogy ő a legjobb”– mondta Aksum. Egy kevésbé jó játékosnak, ha több variációja van egy játék eredményes kivitelezésére, nagyobb bizonytalansággal fog rendelkezni. De Sander soha nem kételkedik abban, hogy hogyan is kell kezelnie a lehetőségeket. Ugyanazokra a dolgokra összpontosít, de ez alapján sok és nagyon különböző lehetőség közül választhat.”

Nos Sagosen tudja mindezt. De ősszel, amikor új klubjában, a Kielben megkezdi a kézilabda szezont, el kell felejteni legalább egy részét. Mert ez így működik.

“Érdekes egy kis adatot szerezni, képet kapni a történésekről, de nem fogom elemezni azt, ahogyan a meccsek alatt látom a dolgokat. Mert most már tudom, hogy jobb kézilabdázó vagyok, ha nem gondolkodom rajta, nincs tele a fejem rengeteg információval. Hanem rövid, kevés algoritmusból dolgozom” – mondta Sagosen.

Kicsit olyan ez, mint ahogyan az édesapja fogalmazott, amikor a család összegyűlt, hogy megnézze, hogyan használta Sagosen újra és újra a látását, de mindig kissé más eredménnyel.

“Ennyit kell látnod. Végül is az intuícióról van szó”.– mondta az Sander Sagosen édesapja.

Aksum, Brotangen és professzor Meland gyorsan lezárják ezen megállapítást. Véleményük szerint ez nem ennyire egyszerű hiszen a megérzéseink és a meglátásaink még komoly tapasztalattal való felvértezettség esetén is becsapnak minket.

Amiben mind a hárman egyetértettek az az, hogy Sagosen fejlődésében és kézilabdás pályafutásának eddigi szakaszára óriási hatással volt és nagy jelentőséggel bírt a videófelvételek rendszeres megtekintése.

A sporttudományi szakemberek véleménye az, hogy a videós elemzéseknek óriási szerepe kellene, hogy legyen az élet minden területén, mert az emberiség a felgyorsult életvitelnek is köszönhetően egyre vizuálisabb viselkedési formákat sajátított el.

A videó, mint a vizuális oktatás egyik legjobb formája rendkívül előnyös, de egyáltalán nem mindegy, hogy melyik korosztályban mi az amire felhívjuk az oktatni kívánt sportolóink vagy tanulóink figyelmét és mik azok a jelenetek amiket kiemelünk a videófelvételekből.

Úgy gondoljuk Sagosen szülei ezen a téren is felvilágosultak voltak. Nem kívántak fiúknak taktikai, stratégiai utasításokat vagy irányokat adni vagy mutatni. Olyan képességre divatos szóval élve skillekre hívták fel Sander figyelmét, amivel kevesen rendelkeznek. Ez az úgynevezett skill nem vele született képesség, de tanulható. A nyugati sportkultúrákban egyre nagyobb hangsúlyt kap ennek oktatása. A képesség melyről szó van nem más, mint a szkennelés. Erre azért szerettünk volna kitérni, mert sok esetben összekeverik ezen képességet a döntéshozatali képességgel! Holott a szkennelés jóval megelőzi a döntéshozatalt.

Lásunk néhány megoldást a szkennelésre amitől Sagosen is különleges:

Figyeljük Frank Lampardot kék mezben 8-as számmal.

Figyeljük Frank Lampardot kék mezben 8-as számmal.

De ne csak a futball legyen a minta! Egy hosszabb videó a kosárlabdából:

Vagy álljon itt Varga Dániel vízilabdázó rövid filmje:

A videókon jól látható, hogy a szkennelés inkább azonos a játék értéssel és a játékolvasásával mint a döntéshozatallal. Ha pedig maradunk Sagosennél akkor megfogadjuk a tanácsát! A döntéshozatalokra rövid algoritmusokat használunk és nem sok információt. Hiszen a döntések önmagukban sem nagy terjedelmük, sőt labdajátékok esetén nincs is belőlük sok. Csupán három, cselezek, passzolok-bejátszok, lövök-dobok.

Ez a sporttudományi kísérlet egy újabb fejlődési lehetőségre mutatott rá! Az utánpótlás nevelő szakemberek, műhelyek minél több utánpótlás korú játékossal tanítják meg ezt a skillt annál szebb és gördülékenyebb labdajátékoknak, mérkőzéseknek lehet szemtanúja minden sportot szerető szurkoló, sportkedvelő.

Kapcsolódó cikk:

Forrás, media: nrk.no/ fordítás: Füstös János / Dániasport.hu