Ezért omlott össze kétszer a pályán a dán kézilabdabíró
Jó hírt kapott Jesper Madsen dán kézilabda-játékvezető, aki az év elején bő két héten belül kétszer is rosszul lett a pályán. Mindkétszer kórházba szállították, ahol semmi komoly szervi elváltozást nem mutattak ki a vizsgálatok. Azóta már az is kiderült, mi okozta a szédüléses panaszokat, Madsen pedig bízik a teljes felépülésben.
Jesper Madsen kézilabda-játékvezető számára február 20-a és március 8-a olyan két nap, amelyet soha nem fog elfelejteni. Ez volt az a két nap, amikor összeesett: előbb Veszprémben a portugál Sporting elleni Bajnokok Ligája-mérkőzésen, majd Aalborg Håndbold–TTH Holstebro dán bajnokin.
Mindkétszer el kellett hagynia a pályát, kórházba szállították, és társa, Mads Hansen vezette le egyedül az összecsapásokat.
Azóta több vizsgálaton is átesett, hogy magyarázatot kapjon arra, miért érezte magát hirtelen rosszul, és kiderült, hogy fülkristályoktól szenved.
A jóindulatú helyzetfüggő szédülés (BPPV) a leggyakoribb szédüléses betegség, amely során a belső fülben apró kalcium kristályok válnak le, és ezek bizonyos fejtartáskor ingerlik az érzékelősejteket. A betegség ellen a leghatékonyabb terápia egy speciális torna, az Epley-manőver.
„A fülkristályok rendkívül kellemetlenek, de nem veszélyesek. Viszonylag hamar rájöttem erre. Elvégeztem néhány tesztet, majd elmagyaráztam a tapasztalt tüneteket” – mondta Jesper Madsen a Tv2 Sportnak.
„Átvizsgáltak teljesen, megnézték a szívemet, a nyakamat és a fejemet, szerencsére nem találtak semmit. Tehát egészséges és fitt vagyok” – tette hozzá.
A veszprémi és aalborgi történések ellenére Madsen egy pillanatig sem kételkedett abban, hogy képes lesz újra mérkőzést vezetni.
„Valójában azért nem, mert elég gyorsan megállapították, hogy nem csináltam semmi rosszat.”
A visszatérés lépésről lépésre történik, a sportember azóta már két mérkőzésen bíráskodott partnerével, Mads Hansennel: egyet Raekker Möllében, még április 6-án, egyet pedig most csütörtök este Skanderborgban.
„Úgy ment minden, ahogy kell, és mindkét meccsen átvészeltem probléma nélkül. Kellett persze némi mentális erőfeszítés, mert ott volt a félelem, hogy megint megtörténhet. De ez az érzés valószínűleg nem sokban különbözik attól, mint amikor egy agyrázkódást szenvedett kapus attól tart, hogy újra fejbe lőhetik.”
De úgy fogalmazott, már látszott a fejlődés, mert a második, skanderborgi meccsen sokkal nyugodtabbnak érezte magát.
„Ha ez a fejlődés folytatódik, akkor nagyon-nagyon hamar jóra fordulnak a dolgok, még gyorsabban, mint ahogy remélni mertem volna. De lassan haladok, olyan ütemben, hogy ne csak én érezzem jól magam, és mindenki más is a környezetemben.”
Legközelebb április 24-én, csütörtökön lép pályára, amikor a Silkeborg–Skanderborg mérkőzést vezeti.
