A dán élsportolók kétharmada havi 5000 koronánál is kevesebbet keres a sportjával
A dán élsportolók jelentős részének nem a sport jelenti a megélhetését. Egy friss felmérés szerint tízből csaknem hét sportoló havonta legfeljebb 5000 dán koronát keres közvetlenül a sporttevékenységéből. Eközben sokuknak dolgozniuk, tanulniuk vagy saját megtakarításaikat kell felhasználniuk ahhoz, hogy finanszírozni tudják az élsporttal járó költségeket.
A Danmarks Atletkomité 2025 októberében készített felmérést a dán élsportolók gazdasági helyzetéről. A kérdőívet 1438 aktív sportolónak küldték ki, akik 2023–2024-ben Európa-bajnokságon, világbajnokságon vagy olimpiai/paralimpiai versenyen képviselték Dániát. A teljes kérdőívet 571-en töltötték ki, melyet az idraetsmonitor elemzett ki.
A felmérés egyik legfontosabb eredménye, hogy a válaszadók 68 százalékának, vagyis 405 sportolónak havi 0–5000 korona közötti volt a sportból származó jövedelme. (5000 dán korona jelenlegi árfolyamon mintegy 245000 Forint. szerk.) Ebbe olyan bevételek számítottak bele, mint a szponzori pénzek, sporttal kapcsolatos szerződések, pénzdíjak és támogatások. Az összegek adózás és nyugdíjjárulék előtt értendők.
A sportolók többsége más munkából tartja fenn magát
A sportból származó alacsony jövedelem miatt a sportolók jelentős része kénytelen más forrásokból finanszírozni az életét és a sportkarrierjét.
A válaszadók 66 százaléka dolgozik az élsport mellett. További 34 százalék SU-t, vagyis dán tanulmányi támogatást kap, míg 28 százalék a megtakarításait is felhasználja. Szponzori bevételt 21 százalék, Team Danmark-támogatást 17 százalék, sportból származó fizetést pedig mindössze 10 százalék jelölt meg bevételi forrásként.
A leggyakoribb egyetlen bevételi forma egyszerűen a sport melletti munka volt: 164 sportoló csak ezt jelölte meg bevételi forrásként. További 43-an a munkát SU-val kombinálták.
Ez azt jelenti, hogy még azok számára is, akik Dániát képviselik nemzetközi szinten, az élsport sok esetben nem főállású megélhetési forma.
Jelentős költségek is kapcsolódnak az élsporthoz
A sportolók nemcsak kevés sportból származó bevétellel rendelkeznek, hanem maga az élsport is jelentős kiadásokat jelenthet.
A felmérésben résztvevők 56 százaléka havonta legfeljebb 5000 koronát költött az élsporttal kapcsolatos kiadásokra, 39 százalékuk pedig 5001 és 20 000 korona közötti összeget. További 5 százalék 20 001–80 000 koronát, 1 százalék pedig ennél is többet költött havonta.
Különösen figyelemre méltó, hogy a legalacsonyabb sportból származó jövedelmi kategóriába tartozó sportolók – vagyis akik legfeljebb 5000 koronát kerestek havonta – 38 százaléka 5001–20 000 koronát költött havonta az élsportjára. A felmérésben ebben a csoportban olyan sportolók is voltak, akik akár 80 000 koronát vagy annál többet költöttek.
A Team Danmark támogatása sokat jelent
A felmérés külön vizsgálta a Team Danmark által támogatott és nem támogatott sportolókat. A válaszadók 16 százaléka kapott közvetlen, személyes támogatást a Team Danmarktól, míg 84 százalék nem részesült ilyen támogatásban.
A Team Danmark által támogatott sportolók között maga a támogatás volt a leggyakoribb bevételi forrás: 90,5 százalékuk jelölte meg. Emellett 40 százalékuk SU-t, 33 százalékuk szponzori bevételt, 50 százalékuk pedig az élsport mellett végzett munkát is megjelölte.
A nem támogatott sportolóknál ezzel szemben a munka dominált: 69 százalékuk dolgozott az élsport mellett. 33,2 százalékuk SU-t, 28 százalékuk pedig megtakarítást jelölt meg bevételi forrásként.
A magasabb keresetű sportolók helyzete egészen más
A felmérés legmagasabb jövedelmi csoportjába azok kerültek, akik havonta több mint 25 000 koronát kerestek közvetlenül a sportjukkal. Ebbe a csoportba 68 válaszadó tartozott.
Náluk már egészen más bevételi szerkezet rajzolódik ki. A legfontosabb forrás a szponzoráció volt, amelyet 37 százalék jelölt meg, ezt követte a munka 34 százalékkal és a sportból származó fizetés 30 százalékkal. A megtakarításokat 29 százalék használta bevételi forrásként, míg SU-t mindössze 3 százalék.
Ez jól mutatja a különbséget a sportolói társadalom két széle között: az alacsonyabb jövedelműek sokkal inkább hagyományos munkából és tanulmányi támogatásból tartják fenn magukat, míg a magasabb jövedelmű sportolóknál nagyobb szerepet kapnak a szponzorok és a sportból származó bevételek.
Nem elég a kemény munka
Julie Poulsen, a Danmarks Atletkomité képviselője szerint az adatok fontos kérdéseket vetnek fel a dán élsport jövőjével kapcsolatban.
Mint fogalmazott, bár a legtöbb élsportoló számára a világbajnoki, Európa-bajnoki vagy olimpiai érem a cél, ennek eléréséhez ma már nem elég a kemény munka és az edzőteremben vagy edzőpályán eltöltött rengeteg óra.
A felszerelés, az edzőtáborok, az utazás és más sporttal kapcsolatos kiadások mind pénzbe kerülnek. Eközben számos sportágban emelkedik a nemzetközi színvonal és nő az edzésmennyiség is. Poulsen szerint ezért egyre nehezebb lehet a dán sportolóknak lépést tartaniuk a nemzetközi mezőnnyel úgy, hogy közben dolgozniuk vagy tanulniuk is kell, illetve saját megtakarításaikat használják fel.
Egyre professzionálisabb a nemzetközi élsport
A Danmarks Atletkomité szerint a nemzetközi élsport folyamatos professzionalizálódása miatt a sportolókkal szembeni követelmények is növekednek.
Poulsen ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nincs közvetlen okuk kijelenteni, hogy Dániát már megelőzték volna más országok. Szerinte azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni a környező országokban és a nemzetközi sportban zajló változásokat.
A kérdés ezért az, hogy a dán élsportolók számára biztosított támogatási rendszer képes-e lépést tartani azzal, ahogyan a nemzetközi versenysport fejlődik.
A felmérés maga is hangsúlyozza, hogy ez egy aktuális állapotfelmérő vizsgálat, nem pedig minden részletre kiterjedő kutatás. A szerzők szerint az életkor, a nem, a földrajzi elhelyezkedés és az élsportban eltöltött évek vizsgálata további fontos információkat adhatna. A kutatás ugyanakkor kiindulópontként szolgálhat egy részletesebb vizsgálathoz.
Szerző: Gál Sándor / Daniasport.hu
