Csak civilben mernek sétálni a dánok, olyan nagy az érdeklődés
Fantasztikus pár napot töltöttem Perthben. Hajnalban érkezett a repülőm, de még ilyenkor is, ahogy a gépről leszálltam, rengeteg, a világbajnokságon dolgozó önkéntes fogadott, akik segítettek az embereknek bejutni a városba, valamint szórólapot osztogattak, hogy akik amúgy nem a torna miatt érkeztek Perthbe, azok is tudomást szerezzenek az eseményről. Csiki Anna 2. blogbejegyzését olvashatjuk, most már egyenesen Ausztráliából.
Régi ismerősökkel, dán szurkolókkal a mérkőzésen
Másnap délelőtt már indultam is várost nézni és a nap folyamán mindenhol további önkéntesekbe botlottam. Az egész város tele van a világbajnokságot hirdető plakátokkal, illetve több, hivatalos FIFA-ajándékbolt is van. Ami nagyon tetszett, hogy sok embert láttam az utcákon, akik a játékosok mezeit viselték. Perth fő sétálóutcájában pedig egy hatalmas szurkolói zónát alakítottak ki, ahol foci, billiárd, „fifázási” lehetőség, csocsóasztalok, vattacukros és egy hatalmas kivetítő várja az érdeklődőket. Igyekeztem én is több meccset itt nézni, mert nagyon jó a hangulat, félidőben mindig voltak táncos előadások és sok új, focit szerető emberrel ismerkedtem meg.
A meccs előtti nap Luna Gevitzzel is össze tudtam futni egy kávéra. Ő is nagyjából ugyanazokat mondta, amit én is tapasztaltam, hogy nagyon nagy az érdeklődés a városban a vb iránt. Elmesélte, hogy most már, muszáj civil ruhában kimenni az utcára, mert az első pár napon még dán válogatott szerelésben sétálva annyi ember kért tőlük képet és autogramot, hogy lényegében a boltig se volt könnyű eljutni. A meccsnap aztán nagyon izgalmas volt, már egész nap azt vártam, hogy indulhassak a stadionba.
Dán győzelem
A meccsre menet a szurkolói zóna előtt sétáltam el, és pont, mikor ott voltam, akkor lett vége az Anglia-Haiti meccsnek, amit rengeteg ember nézett bent a nagy kivetítőn. Aztán ahogy lefújták azt a meccset, elindultak az emberek együtt a perthi HBF Park felé. Ahol aztán 20.30-kor kezdődött a Dánia-Kína összecsapás. Igyekeztem én is időben odaérni, hogy egy kicsit körbe tudjam sétálni a stadiont, illetve, hogy a melegítést is nézhessem. Mivel a lányoktól kaptam a jegyet, így a játékosok hozzátartozóival ültem és hamar össze is barátkoztam velük. Pernille Harder szülei mesélték, hogy minden évben a nyári szabadságukat úgy szervezik, hogy lehetőleg az összes dán meccset élőben láthassák, úgyhogy meg is beszéltük, hogy 27-én Sydneyben is találkozunk, ahol a dánok Anglia ellen lépnek pályára.
A stadionban telt ház volt. Nagyjából 70%-át a kínai szurkolók töltötték meg, akik minden egyes kínai labdaérnésnél úgy ujjongtak, mintha legalább gólt lőtt volna az ázsiai csapat. A hangulat nagyon jó volt, habár a mérkőzés nem volt túl izgalmas, az első félidőben a legnagyobb történés egy, a pályára befutni próbáló személy és a rendőrség csatája volt, amit végül a rendőrök nyertek, így a mérkőzés zavartalanul folytatódhatott.
A második félidő több dán helyzetet is hozott, de egészen a 90.percig még a kaput se találták el. A végére tartogatták a csattanót, amikor is egy szöglet után a Paris Saint-German-t erősítő, Vansgaard fejelt a kínai kapuba, megszerezve az 1-0-s dán győzelmet. A meccs után kezdődött a dánok ünneplése, én is gratuláltam a csajoknak, nagyon kellett nekik ez a győzelem, mert ez volt a továbbjutás szempontjából a legfontosabb meccsük. Legközelebb Sydneyben játszanak az angolok ellen, aztán megint Perthben Haiti ellen.
A következő helyszín
Fantasztikus élmény volt ott lenni és nagyon örülök, hogy belevágtam ebbe az ausztrál kalandba. Már most rengeteg életre szóló élményt szereztem. A következő állomás Adelaide, – éppen a repülőn ülök, mikor ezeket a sorokat írom –, ahol hétfőn Brazíliát fogom Panama ellen megnézni egy korábbi Häckenes csapattársammal, Dylan Holmessal. Bízom benne, hogy Adelaide-ben is további felejthetetlen élményekkel fogok gazdagodni.
Csiki Anna további élményeiről a saját videós vlogjában is beszámol, érdemes követni a Youtube-csatornáját is.
