Morten Olsen karrierjének legnagyobb sikere az Eb-elődöntő
A dán labdarúgó-válogatott Eb-szereplése az elődöntővel véget ért, a szurkolók pedig természetesen csalódottak voltak, hiszen hosszabbítás után, egy véleményes tizenegyessel estek ki. A dánok azonban bízhatnak abban, hogy ez a szereplés csak egy szép időszak kezdete, ne feledjük, az 1984-es Eb-elődöntőt két évvel később egy mágikus VB követte, miért ne ismételhetné meg magát a történelem, akár egy jobb eredménnyel is, mint 86-ban?
A dán labadarúgó-válogatott idei Eb-szereplése valóságos tündérmese volt. Christian Eriksen sajnálatos esete után a csapat elképesztő lelki erőről tett tanúbizonyságot
Az EB-sztorinak azonban van jónéhány olyan szereplője, aki nem kapott megfelelő reflektorfényt. Az egyik ilyen a korábbi szövetségi kapitány, Morten Olsen, akinek a munkája nélkül egészen biztosan nem tartana ott a dán válogatott, ahol.
Az a, jelenleg Belgiumban élő Morten Olsen, aki nyolcból csak négy világversenyre jutott ki a dán válogatottal, akinél az utódai jóval jobb mutatóval rendelkeznek? – kérdezhetné a kedves olvasó. Igen, ő, az ő munkásságát ugyanis nemcsak az eredmények minősítik, hanem az is, hogy milyen fejlődési pályára helyezte rá a dán futballt, immáron majdnem két évtizede.
A legnagyobb összezördülés a dán labdarúgásban
A történet egy egészen konkrét pontig, egy 2004-es barátságos mérkőzésig vezethető vissza, ahol a dán ligaválogatott az Egyesült Államok „B” csapatával játszott. A dánok pedig, olyan játékosokkal, mint Peter Christiansen, Søren Berg és Denni Conteh, igen visszafogott teljesítményt nyújtottak. A csapaton szemernyi csapategység sem látszott, így félő volt, hogy katasztrofális Európa-bajnokság következik Dánia számára, még akkor is, ha az ország zsinórban négy tornára jutott ekkor ki, ami soha korábban nem fordult elő. Morten Olsen nem volt elégedett azzal, amit látott, úgy érezte, a dán utánpótlásképzés idejét múlttá vált, nyomát sem látta annak az innovációnak, amelyet klubedzőként Hollandiában vagy Németországban megtapasztalt.
A vélemény otthon, Dániában is nagy vihart kavart!
Az U17-es csapat edzője, Hans Brun Larsen is kikelt Olsen ellen, mondván, neki először a saját csapata háza táján kellene rendet tennie, csak utána kritizáljon. Olsen hallgatott is rá, visszatért a felnőtt válogatott munkálataihoz. A negatív hangok azonban nem maradtak eredménytelenül.
Nagy változás állt be abban, hogy hogy képzik a dán gyerekeket. A dán szakember szavait később már óriási elismerést vívtak ki, egy újságíró, Flemming Fjeldgaard úgy fogalmazott:
„Bár játékosként és edzőként sem volt elhanyagolható figurája a dán futballnak Olsen, könnyen lehet, hogy leginkább emiatt a reform miatt fog rá emlékezni az utókor.”
Morten Olsen egyértelmű kritikákat fogalmazott meg
“Egyszerűen nem edzünk elég jól otthon, egészen az alsóbb szintekig az utánpótlásunkban. Játékosaink nem elég gyorsan veszik fel a játékot, rosszak az átadások minőségei az irányváltások túl lassúak. Lehetséges, ezek mind elegek lehetnek a Superligában, de ez nem tartható, ha a csúcson akarsz lenni” – mondta a dán labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya, Morten Olsen.
Mára talán minden kétség eloszlott ezzel kapcsolatban. A kijelölt új ösvényen tehát 2004-ben indult el a dán futball, Kasper Hjulmand és Keld Bordinggaard ennek első lépéseként felmérte, hogy pontosan mi is történik a dán utánpótlásban. Az eredményeket 2005-ben, „A vörös szál” címmel publikálták, ebben már konkrét javaslatok is szerepeltek a jövőre nézve. Ettől fogva jóval komolyabban vették a dán klubok a tehetséggondozást.
A javaslatok között rengeteg kisebb és nagyobb észrevétel szerepelt. Így tartalmazta mi a szülők szerepe és felelőssége a pálya szélén, amikor a gyerekek a 3–3 elleni mérkőzéseikkel bekapcsolódnak a labdarúgásba. Majd részt vesznek benne egészen addig amíg jól érzik magukat a labdarúgásban, esetleg ez elkísérheti őket az összes elit csapatig vagy akár korosztályos vagy A-válogatottakig. A „vörös szál” nagyon sok labdaérintésről szól, és minden korosztály technikai képességeiről, hogy egy tiszta futballtehetség fejlesztéséről beszélhessenek. A fizikai képességek fejlesztésének ezzel kell párhuzamosnak lennie. Arról is volt benne szó, hogy a kisfiúnak vagy lányoknak is legyen esélye ebben rendszerben tapasztalatot szereznie. A “vörös szál” egy pontosan dokumentált és korosztályokra lebontott edzéstervekkel rendelkezett.
Továbbra is felmerülhet persze a kérdés, hogy oké, ez jól hangzik, de hogy jön ez a jelenlegi válogatotthoz? Nem csak arról van szó, hogy felnőtt egy remek generáció, ahogy mondjuk történt ez az 1980-as években.
Az alábbi ábra azonban sokat elárul a koncepciózus munka eredményéről.
Látható, hogy Morten Olsennek igaza volt akkor, amikor azt mondta, a dán játékosok hamarosan nem lesznek képesek a legmagasabb szinten teljesíteni. A 2004/2005-ös szezonban összesen 615 topligás meccs jutott a dán játékosoknak, a 2011/2012-es idényre ez a harmadára csökkent.
Újabb öt-hat évvel később azonban a tendencia ismét megfordult. Az új rendszerben szocializálódó tehetségek elözönlőtték a legerősebb bajnokságokat. A futballisták egyénileg rengeteget fejlődtek, Åge Hareide és Kasper Hjulmand a dán labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányai már jóval jobb állományból tudtak válogatni. S ahogy említettük, könnyen lehet, hogy az elődöntő még nem az út vége.
Az utánpótláscsapatok is folyamatosan jól teljesítenek. Az U21-es együttes zsinórban négy alkalommal jutott ki a kontinenstornára, a dán szakma szerint pedig a 2003-as generáció hosszú idő óta a legígéretesebb korosztály.
Mindezekért érdemes átgondolni Morten Olsen megítélését. Mert bár tény, hogy az utolsó évei már nem voltak sikeresek szövetségi kapitányként, egy olyan folyamat alapjait tette le, melyből pontosan tudta, hogy nem biztos, hogy ő még edzőként fog tudni profitálni. Kasper Hjulmand a torna alatt azt mondta, ennek a csapatnak két edzője van, hiszen a kijutásban még Haraidénak volt kulcsszerepe. Nyugodtan mondhatott volna hármat is a kapitány. Három kiváló dán szakember remek munkája kellett ahhoz, hogy a dánoknak ilyen őrült futballnyara legyen 2021-ben.
Kapcsolódó cikk:
Kiemelt kép: Liselotte Sabroe / Scanpix Denmark