Akire még csak nem is büszke az apja – már öt győzelemnél jár Wimbledon ismeretlen dán újonca
Kissé későn érő típusnak számít August Holmgren, a dánok világranglista-192. teniszezője, aki eddig nem váltotta meg a világot. Azonban most, 27 évesen, első wimbledoni indulásakor már sorozatban öt győzelemnél jár…
Pedig nagy karriert ígértek neki, főleg, miután 2018-ban megnyerte a dán bajnokságot, Akkor, 19 évesen a 15 éves Holger Runét verte a fináléban – nos, azóta Rune volt már negyedik a világranglistán, nyert öt ATP-tornát, bejutott a Roland Garroson és Wimbledonban is a negyeddöntőbe.
August Holmgren azonban megrekedt egy bizonyos szinten, ő csupán 2021-ben mutatkozhatott be ATP-tornán, challenger-versenyt is csupán kettőt nyert (tavaly), és ITF-tornákról is mindössze négy sikere akad 2022-24 között.
Idén vágott neki először a Grand Slameknek, Melbourne-ben és Párizsban is a selejtező második körében esett ki, előbb a szlovák Jozef Kovalik, majd az argentin Thiago Agustín Tirante ellenében.
Berobbant Wimbledonban
Wimbledonban azonban hirtelen bekattant valami. A kvalifikációban három meccset nyert, előbb a szabadkártyával induló brit Giles Hussey ellen győzött 4:6, 6:3, 7:5-re, majd megverte a kazah Mikhail Kukushkint 4:6, 7:6, 6:2-re. Végül az utolsó körben egy drámai csatában, szetthátrányról, két rövidítést is behúzva 6:4, 6:7, 3:6, 7:6, 7:6-ra felülmúlta a japán Watanuki Joszukét.
A főtábla első meccsén meglepően simán intézte el a francia Quentin Halyst (7:6, 6:3, 6:4), majd a cseh Tomás Machác ellen vívott egy szédületes meccset. A dán 4 óra 39 percet töltött a pályán, ötszettes csatát vívott, három meccslabdát mentett, így nyert 7:6, 6:7, 6:7, 7:5, 7:6-ra.
Pedig a mérkőzés előtt még pszichológus édesapja, Allan Holmgren is úgy nyilatkozott róla, ez már nagy dolog, amit elért, hiszen juniorként sem volt tehetséges.
„Nem volt a legnagyobb tehetség, legalábbis abban az értelemben, hogy voltak nála jobbak. Dániában a 10-15. helyen állt. De ő az a típus, aki edzésként akár 70 fekvőtámaszt is megcsinált. De mindig is nyitott volt: gitározik, irodalmat olvas, és szereti a filmeket és a drámákat” – nyilatkozta Allan Holmgren a Jyllands-Postennek.
Idén hat Challenger-tornából ötön – amelyek lényegesen alacsonyabb szintet képviselnek, mint Wimbledon – már az első fordulóban kiesett.
„Csodálattal tölt el acélos elszántsága, józansága és koncentrációs képessége. És hálás vagyok, hogy tanúja lehetek ennek. A szerva, ami korábban fia játékában Achilles-pontnak számított, annyira feljavult, hogy a gyors füvön igazi fegyverré vált a kezében. Az első körben Quentin Halys szinte reagálni is alig bírt a 225 kilométeres sebességet is elért gyilkos bombákra.
Az apa, aki nem büszke fiára
Allan Holmgren számára központi fontosságú, hogy támogassa a gyerekét, de anélkül, hogy keményen hajtaná.
„A dolgok nagyon rosszul sülhetnek el, ha magad diktálod a tempót. De sem vagyok büszke rá, inkább ő legyen büszke arra, amit csinál. Egy gyerek, aki megtanul biciklizni, büszke lehet, de nem szeretem, ha a szülők büszkék a gyerekeikre. Hálás vagyok és örülök neki. De amikor mások azt mondják, mennyire büszke lehetek, én azt válaszolom, dehogyis, a francba. Ez mind az ő becsülete és a csapaté. Én csak cipelem a táskáját, és szurkolok neki.”
Szerinte ez a mostani wimbledoni kaland sok év kemény munkájának a csúcspontja.
„Mindig megkapta a teljes támogatást, ő pedig a kezdetektől fogva nagyon elkötelezett volt. Ez a motiváció mindig is saját magából fakadt.”
A dán játékos legközelebb szombaton délután lép pályára, ellenfele a világranglista 11. helyén álló ausztrál Alex De Minaur lesz.
