Csődveszély mindenfelé: ijesztő úton halad a norvég klubkézilabda
Történelmi tette hajtott végre a Sola HK női kézilabdacsapata, amely története során először lett bajnok. De nem csupán a klub, de a norvég kézilabda egyik legendája is ünnepelhetett: Camilla Herrem eddig 11 aranyérmet nyert világversenyeken (kétszeres olimpiai, háromszoros világ- és hatszoros Európa-bajnok), de a norvég elit ligában most először ért fel a csúcsra.
„Őrületes dolog, hogy ezt a Solával végre megtapasztalhattam. Ebben a városban születtem, ebbe a csarnokba jártam gyerekkorom óta. Ez egy valóra vált álom” – mondta a balszélső, akinek a szezon egyébként is különleges volt, hiszen úgy lépett pályára hétről hétre, hogy mellrák miatt kemoterápián esett át.
A Sola a 2025-26-os szezonban csupán egyszer veszített – még december 21-én a Molde ellen – a többi 23 mérkőzést viszont megnyerte.
A csapat végig stabil volt a bajnokságban, közben a Bajnokok Ligájában is edződött (igaz, csoportutolsóként esett ki), de mégis nagy dolog, hogy 2018-ban még kiesett az élvonalból, most viszont aranyérmet ünnepelhetett.
Sikerek mögött brutális valóság
Bár történelmileg jól teljesített a pályán, a klub anyagi nehézségekkel küzd: a klub a hírek szerint 1,5 millió koronás hiánnyal küzd.
Ez nem jó hír egy olyan országban, ahol korábban két Bajnokok Ligája-győztes, a Larvik, majd a Vipers is csődbe jutott.
Harald Bredeli, a norvég Tv2 kézilabdaszakértője és kommentátora szerint ijesztő úton halad a helyi klubkézilabda.
„A Sola bajnok lett és BL-t játszott, Herrem megnyerte a csatát a rák ellen: a sport ennél szebb nem lehet” – mondta, de hozzátette, az öröm mögött ott húzódik a brutális valóság.
„Aggaszt, és szörnyűnek találom, hogy egy történelmi szezonban, mégis anyagi nehézségekkel küzd a klub.”
Bezzeg a futball és a Bodö/Glimt!
Siw Taarnes, a Sola vezérigazgatója a Tv2-nek elmondta, hogy tavaly 1,5 millió koronás hiányuk volt.
„A mindennapi életben két ellentétes dolog húzódik meg: az egyik nap ünnepled a bajnoki aranyat és a Bajnokok Ligájában elért eredményt, másnap pedig a pénzhiánnyal küzdesz” – mondta.
És a Sola korántsem egyedül van ebben a helyzetben, tavaly ugye beütött a Vipers-botrány, amely csőddel végződött, a férfiaknál pedig most a Kolstad van végveszélyben. A trondheimi klub körülbelül kilencmillió koronás veszteségnél jár, amelyet az év végéig vissza kell fizetnie, hogy elkerülje az első osztályból való kiesést.
„Gondolj a futballra, gondolj a Bodö/Glimtre! Ha egy játékos jó passzt ad egy másik sárga mezesnek, milliók özönlenek be. És amikor valóban sikerrel járnak, több százmillióról beszélhetünk. A női kézilabdában pont az ellenkezője igaz. Ott ténylegesen pénzt veszítesz, ha a Bajnokok Ligájában játszol, kivéve, ha megnyered” – mondta Bredeli, aki kimondta az igazságot:
„Míg a kézilabda-válogatott a népszerűség csúcsán van, a klubkézilabda vérzik.”
Álmatlan éjszakák
A Sola számára a helyzet nehéz, és messze nem ideális ahhoz, hogy a játékosok életszínvonalát a csúcson tartsák. Azt a klubnál is érzik, mennyire frusztráló, hogy nem tudják megadni nekik azt, amivel nyugodtan telhetnének a hétköznapjaik.
„Voltak álmatlan éjszakák, ez igaz. De a klub most folyamatosan azon dolgozik, hogy növelje a bevételeket és javítsa a működését. Van egy hosszabb távú tervünk, amelyben beszélnünk kell a többi klubbal és a szövetséggel, és meg kell vizsgálnunk, mit tehetünk a saját klubunk működésének optimalizálása érdekében” – mondta Siw Taarnes, a Sola vezérigazgatója.
Bredeli a maga részéről úgy véli, hogy a kihívások nemcsak a kluboknál, hanem a szövetségnél is fennállnak.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy a szövetségnek, a profiligával együtt, nincs elég jó irányítása, és ezt kezelnie kell. Mert csak mínusz, mínusz, mínusz… ez látható. Egy kicsit aggódom a jelenlegi helyzet miatt, sok klub keményen küzd, és a túlélésért dolgozik. Ez ijesztő.”
Nem lehetetlen
A Tv2 felvette a kapcsolatot a kézilabda-szövetség főtitkárával, Erik Langeruddal, aki elismerte, nehéz dilemma belegondolni abba, hogy megnyerheted a bajnokságot, és mégis veszteséges lehetsz.
A norvég klubkézilabda általános gazdaságosságáról szólva azt mondja, hogy ez egy olyan terület, amin igyekeznek javítani.
„Sok éve dolgozunk ezen, és szerencsére több helyen is látunk javulást. Igyekszünk nagyobb figyelmet fordítani a mérkőzésekre az újságcikkekkel, tudósításokkal, valamint az érdeklődés és az elköteleződés felkeltésével. A cél az, hogy több ember nézze a meccseket, és ez összetett, nem egyszerű megoldás” – mondta a főtitkár.
De szerinte nem lehetetlen vállalkozás, hiszen például a Storhamar 11 éven keresztül nyereséget tudott felmutatni.
„Kemény munkára, és minden pozícióban képzett emberekre van szükség ahhoz, hogy ez megvalósuljon. Nem lehetetlen, de megerőltető” – összegezte.
