Svédország visszatér a világbajnokságra, de a kérdések erősebbek a válaszoknál

Nyolc év szünet után a svéd labdarúgó-válogatott visszatér a világbajnokság mezőnyébe, ám az észak-amerikai tornára vezető útjuk nem egy klasszikus sikersztori, hanem egy drámai fordulatokkal teli kalandregény. A hagyományos selejtezőcsoport utolsó helyétől kezdve, egy kudarcot valló dán szövetségi kapitányon és egy angol megmentőn át vezetett az út a tavaszi pótselejtezők katartikus feltámadásáig.

Svédország tizenharmadik alkalommal mérettetheti meg magát a világ legfontosabb futballszínpadán. A történelmi múlt kötelez, az aktuális forma viszont komoly aggodalomra ad okot a sárga-kék szurkolók körében.

Dicső múlt

A skandináv együttes rendkívül gazdag világbajnoki örökséggel bír, amelynek legfényesebb lapjait az 1958-as hazai rendezésű torna ezüstérme, valamint az 1950-es és az 1994-es bronzérmek jelentik.

Vb részvételek száma: 13 (első részvétel 1934)

Legjobb vb szereplés: Ezüstérmes (1958) , Bronzérmes (1950, 1994)

Legutóbbi vb szereplés: 2018 (7. hely – negyeddöntő)

Legtöbb vb-szereplés (játékos): Henrik Larsson (13 mérkőzés)

Legtöbb vb-gól (játékos): Kennet Andersson, Henrik Larsson (5 gól)

Vb összesített mérleg: 51 mérkőzés, 19 győzelem, 13 döntetlen, 19 vereség, (80-73)

A csoportutolsó, aki megcsúfolta a papírformát

A svéd labdarúgás történetének kétségkívül egyik legbizarrabb kvalifikációs sorozatát produkálta a nemzeti csapat, amelynek selejtezője sokáig inkább hasonlított egy rémálomra, mintsem egy magabiztos világbajnoki menetelésre. A hagyományos európai vb-selejtezők B-csoportjában a svédek mélyen a tudásuk alatt teljesítettek: az utolsó helyen végeztek, mindössze két pontot szereztek, és egyetlen győzelmet sem tudtak felmutatni.

Kapitányi dráma Göteborgban és az angol megmentő érkezése

A selejtezőbeli mélypont nem maradhatott következmények nélkül. 2025 októberében, a Koszovó elleni megalázó, hazai pályán elszenvedett 1–0-s göteborgi vereséget követően – ahol Fisnik Asllani 31. percben szerzett gólja döntött az Ullevi Stadionban – a szövetség azonnali hatállyal menesztette a dán szövetségi kapitányt, Jon Dahl Tomassont. Simon Åström, a svéd szövetség elnöke kiemelte: a döntést az elmaradt eredmények indokolták, az edzőváltással a vb-részvétel kiharcolásának reményét szeretnék életben tartani.

A szövetség egy jól ismert, a skandináv futballt tökéletesen ismerő szakemberhez fordult: az angol Graham Potter érkezett a kispadra. Az 51 éves szakember edzői karrierje éppen Svédországban, az Östersunds FK élén indult 2011-ben, amelyet a negyedosztályból az élvonalig, majd történelmi meneteléssel az Európa-liga egyenes kieséses szakaszáig vezetett, többek között a Galatasarayt és a PAOK-ot is búcsúztatva. Potter folyékonyan beszél svédül, két gyermeke is az országban született, így hazatérésként élte meg a kinevezést.

Bár a bemutatkozása kaotikusra sikeredett – egy Svájc elleni súlyos 4–1-es zakóval kezdett, majd Szlovénia ellen sem tudott nyerni hazai pályán –, a tavaszi rájátszásra végül stabilizálta a léket kapott hajót.

Pótselejtezős feltámadás

A csúfos vb selejtezőket követően a svéd reményeket az UEFA Nemzetek Ligája által biztosított biztonsági háló tartotta életben. A svédek ugyanis a korábbi, C-divízióban elért csoportgyőzelmük révén pótselejtezős mentőövet kaptak.

Bár sokan a selejtezők után már leírták őket, az északiak összekapták magukat a play-offra. Előbb Ukrajnát búcsúztatták egy 3–1-es elődöntőben – ahol Viktor Gyökeres mesterhármast szerzett –, majd a döntőben Lengyelország ellen arattak drámai, 3–2-es győzelmet Stockholmban. A lengyelek elleni összecsapást is Gyökeres döntötte el a 88. percben lőtt góljával, amellyel kijuttatta hazáját a világbajnokságra.

A sikeres kvalifikációt követően az angol kapitány szerződését egészen 2030-ig meghosszabbították. Potter úgy fogalmazott, hogy a válogatott irányítása „valami olyasmi, aminek sokkal több lelke van”, és a világbajnoki részvétel egy valóra vált álom számára.

A kijutás körülményei ugyanakkor komoly vitákat generáltak a nemzetközi szakértők körében. Michael Cox, a The Athletic szakírója élesen fogalmazott, amikor kijelentette, hogy a svédek kvalifikációja „az évszázad egyik legkevésbé meggyőző világbajnoki kijutása”. Graham Potter szövetségi kapitány ugyanakkor sietett leszögezni: a csapat a szabályok adta kereteken belül élt a felkínált lehetőséggel, a pótselejtezők során pedig két kimondottan erős ellenfelet fektettek kétvállra.

Baljós árnyak: romokban a védelem a felkészülési mérkőzéseken

Azt szokták mondani, hogy a rossz főpróbát jó előadás követi. Ha ez valóban így van, akkor Svédországnak egészen kiváló világbajnoksága lesz, a felkészülési mérkőzések képe ugyanis komoly aggodalomra ad okot. A skandináv együttes a tavaszi sikerek után két kifejezetten gyenge, sebezhető játékról árulkodó találkozót játszott június elején.

Először Oslóban szenvedtek bántóan sima, 3–1-es vereséget a norvég válogatottól, ráadásul úgy, hogy a hazaiak nélkülözték két legnagyobb sztárjukat, Erling Haalandot és Martin Ødegaardot. Jørgen Strand Larsen duplájával és Antonio Nusa góljával a norvégok már a félidőben 3–0-ra vezettek. A svédek részéről mindössze Alexander Isak tudott szépíteni a második félidőben, Mattias Svanberg gólpasszából.

Három nappal később Solnában, a Strawberry Arenában a világbajnokságról lemaradó Görögország ellen játszottak 2–2-es döntetlent. A görögök szereztek vezetést Kostas Tsimikas révén, majd a svédek Viktor Gyökeres megpattanó, 26 méteres szabadrúgásával, és a csereként beálló Taha Ali zseniális egyéni alakítása után Gustav Nilsson góljával fordítani tudtak. A 95. percben azonban a védelem újabb súlyos hibáját kihasználva Georgios Masouras egyenlített, elrontva a svéd szurkolók búcsúbuliját.

Graham Potternek komoly gondjai vannak a védelem megszervezésével. A nyitómeccsen Monterreyben várható fojtogató hőség lassabb tempójú meccseket hoz majd, ahol a pontrúgások és a stabil védekezés még hatványozottan döntő jelentőségűek lehetnek, így a kapitánynak gyors megoldást kell találnia a hátsó alakzat bizonytalanságaira.

A keret erősségei és a legnagyobb hiányzó

Bár a kvalifikáció és a felkészülés is döcögős volt, a svéd válogatott egyéni képességeit tekintve minőségi játékoskerettel rendelkezik. A 26 fős vb-keretben 14 topligás futballista található, akik közül nyolcan a világ legerősebb bajnokságában, az angol Premier League-ben játszanak.

A védelemben a friss Európa-liga-győztes Victor Lindelöf kapja a legfontosabb szerepet, aki bár az Aston Villában már túl van pályafutása zenitjén, rutinjával és kapitányi tekintélyével nélkülözhetetlen láncszem. Mellette az Atalantában alapemberré váló Isak Hien jelentheti a fizikai erőt a védekezés tengelyében. A középpályán a jövő generációját képviselő Yasin Ayari (Brighton) és Lucas Bergvall (Tottenham) neve cseng a legjobban.

A legnagyobb várakozás a támadósort övezi, ahol elméletileg a torna egyik legveszélyesebb csatárduója áll Graham Potter rendelkezésére: a 65 millió euróra becsült Viktor Gyökeres (Arsenal) és a 85 millióra taksált Alexander Isak (Liverpool) személyében.

A két játékos formája azonban teljesen eltérő képet mutat. Viktor Gyökeres jó szezont futotta az Arsenal színeiben: Premier League-bajnok lett, bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, és 55 mérkőzésen 21 alkalommal talált be az ellenfelek hálójába. Ezzel szemben Alexander Isakot – akit a Liverpool brit rekordot jelentő 145 millió euróért vásárolt meg a Newcastle Unitedtől – folyamatos sérülések hátráltatták. Így mindössze 22 mérkőzésen lépett pályára, és csupán 4 gólt szerzett, ami drasztikus visszaesés a korábbi, Newcastle-ben produkált 27 gólos szezonjához képest. Potter feladata, hogy a két eltérő stílusú, de klasszis támadót hatékony rendszerré gyúrja össze a pályán.

A csapat legnagyobb hiányzója Dejan Kulusevski. A Tottenham Hotspur 26 éves szélsője súlyos térdsérülés miatt a teljes szezont kihagyni kényszerült, és a világbajnokságon sem léphet pályára, ami óriási érvágást jelent a „Háromkoronásoknak”, hiszen egészségesen a válogatott legutóbbi 12 mérkőzését kivétel nélkül végigjátszotta.

A svéd válogatott 26 fős vb-kerete

Kapusok

• Viktor Johansson (Stoke City): 12,00 millió €
• Jacob Widell Zetterström (Derby County): 2,50 millió €
• Kristoffer Nordfeldt (AIK): 175 ezer €

Védők

• Isak Hien (Atalanta): 22,00 millió €
• Gustaf Lagerbielke (Braga): 10,00 millió €
• Victor Lindelöf (Aston Villa): 5,00 millió €
• Hjalmar Ekdal (Burnley): 5,00 millió €
• Carl Starfelt (Celta Vigo): 5,00 millió €
• Eric Smith (FC St. Pauli): 5,00 millió €
• Daniel Svensson (Borussia Dortmund): 22,00 millió €
• Gabriel Gudmundsson (Leeds United): 20,00 millió €
• Ken Sema (Pafos): 800 ezer €

Középpályások

• Jesper Karlström (Udinese): 4,00 millió €
• Lucas Bergvall (Tottenham Hotspur): 35,00 millió €
• Yasin Ayari (Brighton & Hove Albion): 35,00 millió €
• Mattias Svanberg (VfL Wolfsburg): 8,00 millió €
• Besfort Zeneli (Union Saint-Gilloise): 6,00 millió €
• Herman Johansson (FC Dallas): 1,80 millió €
• Elliot Stroud (Mjällby AIF): 5,00 millió €
• Benjamin Nygren (Celtic): 14,00 millió €

Támadók

• Taha Ali (Malmö FF): 1,50 millió €
• Anthony Elanga (Newcastle United): 32,00 millió €
• Alexander Bernhardsson (Holstein Kiel): 3,00 millió €
• Alexander Isak (Liverpool): 85,00 millió €
• Viktor Gyökeres (Arsenal): 65,00 millió €
• Gustaf Nilsson (FC Bruges): 1,80 millió €

Forrás: transfermarkt.at

Amikor legutóbb angol tréner ült a svéd kispadon, vb-döntő lett a vége

Bár a felkészülési mérkőzések után kapnak hideget-meleget a svédek, a történelem és a babona adhat némi kapaszkodót a szurkolóknak. Svédország történetében ugyanis nem Graham Potter az első angol nemzetiségű szövetségi kapitány – és a múlt azt mutatja, hogy a szigetországi vonal kifejezetten kifizetődő az északiaknak.

A negyvenes és ötvenes években George Raynor személyében már irányította brit szakember a „Háromkoronásokat”. Amikor 1946-ban Raynor – gyakorlatilag teljesen ismeretlen angol trénerként – átvette a svéd válogatott irányítását, senki sem gondolta volna, hogy a skandináv futball történetének legfényesebb fejezete veszi kezdetét. Érkezése azonban mindent megváltoztatott: olyan magasságokba emelte a nemzeti csapatot, amilyenre korábban nem volt példa, és ami azóta is elérhetetlen mérce maradt az utódok számára.

Az 1946 és 1961 között több különböző időszakban is a válogatottnál tevékenykedő szakember elképesztő eredménysort produkált: 1948-ban olimpiai aranyat, 1952-ben olimpiai bronzot, 1950-ben vb-bronzot, míg az 1958-as hazai rendezésű világbajnokságon ezüstérmet nyert a csapattal. A skandináv ország futballörökségéhez való kiemelkedő hozzájárulása előtt maga a svéd uralkodó is fejet hajtott: VI. Gusztáv Adolf király 1958 júliusában a patinás Vasa-rend lovagjává ütötte a brit menedzsert.

Zárszó: Csillagok csapat nélkül – a sárga-kék plafon realitása

A svéd szurkolóknak a világbajnokság előtt nincs túl sok okuk a felhőtlen optimizmusra: hiába vannak ugyanis papíron kifejezetten jó, európai szinten jegyzett játékosaik, csapatként a sárga-kék együttes már jó ideje képtelen megfelelően funkcionálni.

Jelen pillanatban az F-csoport erőviszonyait látva a közvetlen riválisok közül mind Hollandia, mind Japán taktikai érettségben, szervezettségben és stabil csapatjátékban a svédek előtt jár. A kvartett elméletileg leggyengébb láncszeménél, Tunéziánál viszont jobb játékerőt képviselnek Graham Potter fiai. Így a csoportból való továbblépés (a legjobb 32 közé jutás) egy fegyelmezett játékkal még összejöhet – ám jelenleg úgy tűnik, ez jelenti számukra a abszolút plafont.

Ettől a svéd válogatottól a nyolcaddöntő elérése már a meglepetéskategóriába tartozna. Ha Potter nem képes villámgyorsan igazi csapatot faragni a hangzatos nevek halmazából, az észak-amerikai kaland hamarabb véget érhet, mint azt a sárga-kék szurkolók remélik.

Szerző: Horváth Zsolt / valogatottfoci.hu

Kapcsolódó Tartalom:

FK Bodø/Glimt és Mjällby AIF sikersztorija