KRC Genk – Európa egyik legismertebb tehetségképzője

A profi labdarúgók tehetség-beazonosítása és -fejlesztése iránti érdeklődés jelentősen megnőtt az elmúlt évtizedben. A labdarúgással és a tehetségfejlesztéssel kapcsolatos kutatások elsősorban az egyéni fejlődésre és a teljesítményt befolyásoló külső tényezőkre összpontosítottak. Esettanulmány a KRC Genk utánpótlás-akademiájáról, a dél-dán egyetem (SDU) és a Team Denmark, Kristoffer Henriksen által 2010-ben kidolgozott holisztikus ökológiai megközelítést alkalmazva tanulmányozta a belga elitklubbot – a cikk a dán labdarúgás tudásplatformján jelent meg.

Más sportágakban (pl. kajak-kenu, atlétika és vitorlázás) a holisztikus és ökológiai megközelítést alkalmazó kutatások (a tehetségeket körülvevő egészre gondolva, nem pedig magára a tehetségre) megvizsgálták a sikeres tehetségfejlesztési környezeteket, és azt sugallták, hogy ezek a környezetek nemcsak egyediek, hanem bizonyos jellemzőik is közösek.

Az eredmények azt mutatták, hogy a tehetségfejlesztési környezet sok tekintetben megfelel a más sportágakban, más sikeres környezet közös jellemzőivel (például a sportcélok támogatása a tágabb környezet részéről és a hosszú távú fejlődésre való összpontosítás).

Összességében megállapításaink azt mutatják, hogy Genk bizonyos tekintetben nemcsak más sportágak sikeres környezetével osztozik, hanem olyan egyedi jellemzőkkel is rendelkezik, amelyek a labdarúgás sajátosságainak tűnnek.

A következőkben azokat a jellemzőket ismertetjük, amelyek egyedülállóak Genkre, mint tehetségfejlesztési környezetre:

Támogatói képzési csoportok

A Jos Vaessen Talent Academy edzői és vezetői úgy nyilatkoztak, hogy a támogató képzési csoportok fontosak a környezetükben. Úgy tűnik, hogy ezek az értékek mélyen gyökereznek az akadémia munkatársaiban, és a technikai igazgató erre világosan rámutatott:

“Az értékeink és elveink fontosak, az edzéseken is, és nem csak a mérkőzéseken. Szükségünk van egymásra, hogy egyénileg jobbá váljunk. Szükségünk van egymásra, hogy csapatként jobbak legyünk. Addig nem leszünk sikeresek, amíg nem leszünk egy csapat” – mondta.

Ezek az értékek a tanulási környezet összefüggésében is kifejezésre jutottak, ahol az edzőktől és a játékosoktól érkező visszajelzéseket fontosnak tartották.

“Ez nagyon fontos – tanulni. Jobban tanulunk, ha együtt, csoportosan tesszük ezt. Támogatjuk, segítjük egymást. Ha egy játékosnak nehézségei akadnak, akkor egy másik játékosnak kell pozitívan hozzáállnia. Adj neki visszajelzést; jól csináltad, próbáld meg újra, ne add fel! Ez fontos számunkra.” (Idézet: U15-ös edző)

A játékosok számára az edzéskörnyezet kulcsfontosságú eleme, hogy visszajelzéseket kapjanak és adjanak egymásnak, és az edzők azt szeretnék elérni, hogy a játékosok ne csak a saját fejlődésükben, hanem egymáséban is részt vegyenek!

Közeli példaképek

A KRC Genkben nem találtak jelet arra, hogy az elit játékosok példaképként kaptak volna szerepet a mindennapokban az utánpótláskorú játékosoknál, mivel nem volt lehetőség arra, hogy az ifjúsági játékosok az elit játékosok mellett edzenek, és nem volt kapcsolat az ifjúsági és a profijátékosok között.

Ehelyett azt tapasztaltuk, hogy az idősebb akadémiai játékosok gyakran példaképek voltak az akadémia fiatalabb játékosai számára. Például a különböző korosztályok heti rendszerességgel vegyesen vettek részt az edzéseken. Emellett az akadémia edzői közül többen korábbi profi játékosok voltak, és így példaképként szolgáltak az akadémián.

A sportcélokat a környezet is támogatja

Általánosságban azt tapasztaltuk, hogy a genki környezet támogatja az akadémia sportcéljait. Beszéltek szurkolókkal, önkéntesekkel és Genk városának lakosaival, akik erős kötődést éreztek a klubhoz, és akik büszkék a KRC Genk tehetséggondozására.

Az akadémia munkatársai azt is kifejtették, hogy a környezetnek fontos hatása van a KRC Genk tehetséggondozására. Ez a megértés mélyen beivódott az akadémián dolgozó összes alkalmazottba, akikkel találkoztunk.

Egész embereket akarunk képezni.

”Más dolgokról is kell beszélni és gondolkodni, nem csak a foci, foci és foci van. Az iskola, a lányok , barátok is fontosak egy srác számára, amikor 15, 16 vagy 17 éves. . . A család az első, az iskola második, a genki futball pedig csak ezután következik.” (idézték az akadémia igazgatóját)

Személyes tulajdonságok és készségek fejlesztése

Az akadémia munkatársai nagyra értékelik a tehetségfejlesztés holisztikus megközelítését, segítve a játékosokat abban, hogy olyan személyes készségeket sajátítsanak el, amelyek a sportkarrierjük során is hasznukra válnak, de amelyekből az életben is profitálhatnak. Az akadémia edzői és vezetői például azt mondták a játékosoknak, hogy tanuljanak meg kezdeményezni a pályán, önálló döntéseket hozva.

Ezt a gyakorlatokon is megfigyeltük, ahol az edzéseket mindig olyan választási lehetőségekkel tervezték, amelyek döntések meghozatalára ösztönözték a játékosokat.

Egy másik megállapítás az volt, hogy a játékosoknak meg kell tanulniuk felelősséget vállalni saját fejlődésükért.

“. . . mi csak azért vagyunk itt, hogy segítsük őket a fejlődésben, de nem vagyunk felelősek a karrierjükért. Nem az apád, nem az anyád, nem az ügynököd. . . te vagy felelős a karrieredért, te döntesz arról, hogy mit csinálsz” (idézeték az igazgatót).

Ezt egyéni képzéssel támogatták, ahol a játékosoknak önállóan kellett kiválasztaniuk a következő 4 hétre vonatkozó edzéstartalmakat (pl. fejelések, befejezések). A játékosokat ezután korcsoportokra osztották, és 4 héten keresztül hetente egyszer edzettek specifikusan.

A szociális készségek, mint például a közös munka és az egymásnak adott visszajelzés, az akadémián az egyéni fejlődés kulcsfontosságú jellemzői voltak.

Az egyik edző ezt mondta nekünk:

“A genki értékek nemcsak itt, hanem a társadalomban is fontosak. Amikor iskolába mész, vagy később, amikor munkát kapsz, fontos, hogy megtanuljatok együtt dolgozni (. . .) jobban tanulunk, ha együtt tanulunk, mint egy csoport. Támogatjuk egymást . . . . Adjon visszajelzést. “Szép munka,” “próbáld meg jobban,” “fel a fejjel.” Ez fontos.”

Az egymást, a játék és általában a környezet iránti tisztelet szintén kulcsfontosságú szerepet játszott a játékosok egyéni fejlődésében. Az egyik edző arról beszélt, hogy miért fontos a tisztelet tanítása az akadémián.

“Egymás iránti tisztelet, ne piszkáljuk egymást. Mindegy, hogy muszlim, katolikus, barna, fehér, homoszexuális, nem számít. Genkben mindenki: Dunkel blau [sötétkék a mezük színe – a szerk.] vér! Ez a legfontosabb dolog, ami összeköt minket Genkben.”

Sokoldalú képzés

A Genk akadémiáján készségfejlesztő vagy tematikus képzés folyik (pl. technikai vagy taktikai készségek).

Ez minden játékos heti edzésének része volt, lehetővé téve a számukra, hogy válasszanak egy adott edzésterületet, ahol visszajelzést kapnak az edzőktől. Ezt a kezdeményezést “vonalképzésnek” nevezték el.

A KRC Genkben megkövetelik a játékosoktól, hogy teljes mértékben egyetlen sportágra koncentráljanak: a labdarúgásra. Mégis láttunk példákat a labdarúgáson belüli diverzifikációra, például új pozíciókban és különböző taktikákkal játszottak, hogy különböző készségeket fejlesszenek a labdarúgásban.

Az erőfeszítések integrálása

Az Akadémia integrált együttműködést folytat a helyi iskolával, a Sint-Jan Berchmans College-val. Az akadémiai játékosok közül jellemzően csak kis százaléka válik ténylegesen profi játékossá, ezért az iskolát magasabbra kell helyezni, mint a labdarúgást.

Az akadémia igazgatója így fogalmazott:

“Mert nekik [a játékosoknak] 60-65 éves korukig kell dolgozniuk. Oké, a futball néhányak számára a munkává válhat, és lehet, hogy 35 éves korodig ez lesz a főtevékenységed. De mi a helyzet azonban utána? Mit fogsz csinálni 30 évig a futball után? (. . . .) A mi feladatunk az, hogy felébresszük a fiúkat. Most ez egy álom, de nem a valóság. Néhány ember számára ez valósággá válik, de nem most.”

Az akadémiának három iskolai tanácsadója van, akik hetente látogatják az akadémiát, hogy segítsenek a játékosoknak a házi feladatokban vagy az iskolával kapcsolatos tevékenységekben és problémákban. Az akadémiának van egy iskolai koordinátora is, aki az iskola és az akadémia közötti kommunikációért és együttműködésért felelős.

Összességében ez alátámasztja az iskola és az akadémia munkatársai közötti szoros együttműködést. Emellett van 35 sofőr, akik elviszik a játékosokat az iskolából haza és az akadémiára, sőt, még a napi teendőkben is segítenek a játékosoknak, egyértelmű jele annak, hogy az akadémia erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a játékosok integrált környezetet tapasztaljanak.

Hosszú távú fejlesztés

A játékosok képzésében a hosszú távú fejlesztés a tartalomra és az életkornak megfelelő képzésre összpontosít, ahelyett, hogy a korai sikerekre és eredményekre összpontosítanánk.

Genkben a klub elképzelése az, hogy az akadémiai játékosokat úgy képezzék ki, hogy profi játékosokká váljanak az első csapatban. Minden évben legalább két játékosnak kell helyet kapnia az első csapatban. A technikai igazgató a következő nyilatkozatot tette a hosszú távú fejlődésről:

“Ha egy játékos fejlődik, akkor lehetőséget kap arra, hogy az első csapatban szerepeljen, mert az első csapatban mindig két helyet választanak ki az akadémiai játékosoknak. A mi döntésünk, mint klub, hogy két helynek az akadémiai játékosoknak kell lennie. Ha Pep Guardiola lenne az első csapatunk edzője, és azt mondaná: “…nem, nem, nem, nem, nekem ez, ez és ez kell”. Mi azt mondanánk neki: “Oké, Pep, csinálj, amit akarsz (. . .) de két helyet kell találnod az akadémiai játékosoknak”.

Az akadémia edzői és vezetői az egyéni játékosok hosszú távú és holisztikus fejlesztésére összpontosítanak, mert úgy gondolják, hogy ez segít a játékosoknak. A továbbá arra bátorítják őket, hogy kockáztassanak, és merjenek hibázni, még akkor is, ha ez egy mérkőzés elvesztésével jár.

A hibáknak rövid távú következményei vannak, de sokkal fontosabb, hogy tanuljunk ezekből a hibákból, hogy fejlődhessünk az akadémián. A játékosok hosszú távú fejlődésének biztosítása érdekében minden játékosnak a teljes játékidő 70%-át garantálják egy szezonban. A Genkben az is gyakori volt, hogy a játékosokat ismeretlen posztokon engedték játszani a pályán, még a ligájukban jó versenytársak ellen is.

Erős és összetartó csapatkultúra

Az akadémia falain olyan korábbi akadémiai játékosok képei láthatók, akik megvalósították álmaikat, és profi labdarúgók lettek. Az ilyen képek aláhúzzák és megmutatják, hogy a klub jövőképe a profi labdarúgók fejlesztése.

“Az akadémiával kapcsolatos elképzelésünk az, hogy olyan játékosokat neveljünk ki, akik értékesek az első csapat számára. Ez a célunk. Az a célunk, hogy átlagosan 11-12 játékos legyen az akadémiáról az első csapatban.”

Az akadémia edzői büszkén meséltek olyan játékosokról, mint Kevin De Bruyne, Thibout Courtois és Christian Benteke (és mások), akik onnan kerültek ki. Az akadémián játszó játékosok szülei arról tájékoztattak minket, hogy azért választották a Genket, mert a klub arról ismert, hogy a játékosokat fejleszti, és lehetőséget ad nekik az első csapatban.

A látásmódot a játékosok ruházata is erősíti.

Az akadémiának egyértelmű szabályai vannak arra vonatkozóan, hogy a játékosok csak fekete cipőben játszhatnak. A pólókat be kell tűrni a rövidnadrágba, a zoknit nem szabad a térd fölé húzni, és az akadémián nem lehet fülbevalót, tetoválást vagy sapkát viselni. Emellett a fegyelem, a pontos érkezés, az öltözködés és a viselkedés az akadémián belül és azon kívül is fontos része a Genk szabályainak.

Ez a fegyelem az akadémia és a helyiek (egy régi bányászterület) egyik legerősebb és legfontosabb értékéhez, a kemény munkához kapcsolódik, ami a tornatermekben elhelyezett táblán is látható, amelyen ez áll:

“A kemény munka legyőzi a tehetséget, ha a tehetség nem dolgozik keményen.”

A genki bányászok és az akadémia környékének kultúrájában a kemény munka magától értetődően jelen van.

“Számunkra nagyon fontos, a klubunk kultúrája az itt dolgozó emberek DNS-e: Kemény munka, szerénység, de nem szégyenlősködés. Keményen dolgozni, ez az alap!”

Kulturális érzékenység

A KRC Genkben azt tapasztaltuk, hogy az akadémia nagymértékben figyelembe veszi a játékosok kulturális hátterét, és kölcsönhatásba lép vele. Ez többféleképpen is megmutatkozott a környezetben, például az edzők flamand és francia nyelven is adtak utasításokat.

Így Genk több különböző kultúrát ismer el, amelyek a saját kultúrájukkal (bányászkultúra) együtt egy integrált multikulturális klubot alkot.

Ennek egyik megnyilvánulása, hogy az edzők elfogadják a játékosok egyéni különbözőségét a pályán és azon kívül is. Az U11-U14 koordinátor hangsúlyozta a sokszínűség értékét, és azt, hogy a klub ezt konstruktívan használja ki.

“Mi északról jöttünk, ők pedig délről, mondjuk. A franciák mentalitása sokkal érzelmesebb (. . .) mi flamandok zárkózottabbak, szerényebbek vagyunk. Ugyanakkor ez is egy jó kombináció. Megtanulhatjuk egymástól, hogy mik a flamandok és a franciák erős vonásai. “

A francia és a flamand kultúra kombinációja erősségként értékelhető, mivel mindkét kultúra hozzájárul a környezethez és az egyes játékosok fejlődéséhez. Ennek a multikulturális megközelítésnek az az előnye, hogy a klub a játékosok széles körét fejleszti, akik mindegyike sajátos karakterrel rendelkezik, és hozzájárul a környezethez.

Nyitottság és tudásmegosztás

A Genk Labdarúgó Akadémia edzői és vezetői szívesen megosztották tudásukat más klubokkal és edzőkkel.

Úgy vélik, hogy szakértelmük és nyitottságuk szükséges az akadémia fejlődéséhez, és hogy ez az akadémia hosszú távú céljainak javát szolgálja, és segít a klub jövőképének megvalósításában.

Ez a megközelítés egyre inkább elterjedt számos belga ifjúsági klubban, ami abban is megmutatkozik, hogy (a belga klubok) havonta találkoznak, hogy megvitassák a belga labdarúgás folyamatos fejlesztését.

Ezek a találkozók nagyon fontosak, többek között Roberto Martinez szövetségi edző rendszeres részvételével. Az akadémia igazgatója ezt a következő idézettel hangsúlyozza:

“Ha a Brugge és az Anderlecht erősödik, az nekünk is jó. Ez azt jelenti, hogy a belga játékosok erősödnek (. . .), szóval ez nem probléma, természetesen örülünk, hogy a válogatott jól teljesít, ez azt jelenti, hogy az akadémiák is jól teljesítenek!”

A klub nyitott az új perspektívákra és ismeretekre, nemcsak külsőleg, hanem belsőleg is.

A klubban tett látogatásunk során edzői tanfolyamot szerveztek, és ifjúsági edzők (más Genk környéki klubokból) edzést tartottak a gyerekeknek, amely után visszajelzést kaptak a genki profi edzőktől.

A Genk U16-os edzője kifejezte lelkesedését, hogy új ismereteket szerezzen, fejlődjön és tanuljon más edzőktől: “… minden héten vannak itt edzők, az egész világból. Tőlünk tanulnak. Emellett tanulunk tőlük, tanulunk az Ajax edzőitől, Lubin edzőitől, és azt, hogyan gondolkodnak a futballról“.”

Következtetés

Tanulmányunk célja az volt, hogy ötleteket adjunk a labdarúgóedzők és -menedzserek számára a labdarúgó tehetségfejlesztésében.

Ezt egy egyedülálló és rendkívül sikeres akadémiai környezet vizsgálatával tettük meg a belgiumi Genkben.

Tanulmányunk eredményei azt mutatják, hogy a Henriksen által javasolt jellemzők (pl. a pszichoszociális készségek fejlesztése, a hosszú távú fejlődésre való összpontosítás, erős és koherens szervezeti struktúra, valamint az erőfeszítések integrálása) többsége a genki akadémián is megjelenik, és ez lehetséges magyarázatot ad arra, hogy az akadémia sikeresen fejleszti a profi labdarúgókat.