Összekeverték egy brazil futballistával a magyar játékost a női vébén
“Adelaide-be érve már nem okozott akkora meglepetést, hogy milyen sokan dolgoznak a világbajnokságon önkéntesként, már a repülőtéren is” – Csiki Anna 3. blogbejegyzését olvashatjuk, egyenesen Ausztráliából.
Találkozás egy jó baráttal
Egy korábbi häckenes csapattársamat látogattam meg, aki az Adelaide United csapatában játszik és bár 4 útlevéllel is rendelkezik, de ausztrálnak vallja magát. Nekik most épp nincs szezon, mert Ausztráliában tél van és itt csak októberben kezdődik a bajnokság, ami 22 alapszakasz meccs után nagyjából március-áprilisig tart. A városban szinte teljesen ugyanaz a felhajtás fogadott, mint Perth-ben, mindenhol vb-t hirdető reklámok, rengeteg mezben sétáló, főleg Ausztráliában élő brazil szurkoló, akiktől zengtek az utcák, énekeltek, táncoltak, ünnepelték, hogy hazájuk válogatottját láthatják városukban.
Nagyon vártam már a meccs kezdetét, ugyanis – ahogy írtam a világbajnokság előtt megjelent cikkben – ismerek egy brazil játékost, illetve magam is játszottam 2022 áprilisában a brazil válogatott ellen és be is találtam ellenük, úgyhogy nagyon kíváncsi voltam. Eléggé biztos voltam benne, hogy sokgólos meccs lesz, ami Brazília győzelmével fog végződni, és így is lett, mert Ary Borges mesterhármasával, illetve Bia Zaneratto góljával 4-0 lett a végeredmény.
Az egész meccs alatt elképesztő volt a hangulat
Énekeltek, táncoltak, hullámoztak a szurkolók, de mikor a 75. percben beállt Marta, akkor valósággal azt éreztem, hogy felrobban a stadion. Úgy ünnepelték a női labdarúgás (véleményem szerint) valaha volt legnagyobb játékosát, hogy az hidegrázós volt… Marta ezzel a 6. (!!!) világbajnokságán lépett pályára, aki 37 évesen is még mindig a brazil válogatott legmeghatározóbb alakja. A lefújás pillanatában pedig kezdődhetett az ünneplés, úgy éreztem magam, mintha egy fesztiválon lettem volna. A brazil játékosok közül nem sok olyan maradt, aki ne dobta volna ki a mezét a szurkolóknak kifejezve a hálájukat a fantasztikus szurkolásért. Egy Ausztráliában élő brazil lány, akivel a félidőben beszélgettem, meghatódva mondta is, hogy nekik ez valójában egy ünnepnap, mert nem sokszor történik meg, hogy itt láthatják hazájuk válogatottját és énekelhetik a himnuszukat.
Másnap aztán volt egy vicces jelenet, mert mikor mentem reggel a konditerembe megcsinálni a napi edzésemet, a brazil válogatott Antonia mezében érkeztem, és oda is jött egy srác, hogy mennyire jó volt a meccs előző nap, mennyire jók voltunk, alig várja a következő meccset.. Egy másodpercig elgondolkoztam, hogy eljátsszam, hogy én egy brazil válogatott játékos vagyok, de aztán úgy döntöttem, hogy inkább letisztázom a dolgot és elmondtam neki, hogy nem játszottam, illetve minden bizonnyal nem is fogok soha a brazil válogatottban. D én is nagyon élveztem a meccset. Jó volt hallani egy úszótól, hogy annyira lelkesedik a női foci iránt, hogy minden Adelaide-ben levő meccsre megvette már a jegyét, illetve az egyik elődöntőt is élőben nézi majd meg Sydney-ben.
Adelaide-ben ismét rengeteg életre szóló élménnyel gazdagodtam, hosszú idő után újra találkoztam régi barátokkal, megnéztem élőben a világbajnokság egyik nagy esélyesét és még kengurukat is simogattam. Úgyhogy újabb elképesztő napokat hagyok magam mögött…”
Anna Youtube vlogját, a helyszíni bejelentkezését is érdemes követni,
Kapcsolódó tartalom:
