A relatív életkor hatás, a Bio-Banding

Németh Tamás jegyzete :

Megtalálunk e minden kincset a futballban, vagy a szemünk elött vesznek el a tehetségek..?

Az FC København és a Manchester City U13-as csapata

Ha egy fiú az első vagy a második negyedévben született, akkor nagyobb a valószínűsége annak, hogy sokáig eljut a karrierjében, mint futballista, de ha az utolsó negyedben született, a kilátások sokkal rosszabbak. A relatív életkorhatás nemcsak Dániában, hanem a sok országban téma már, és ezt a problémát egyre komolyabban figyelembe veszik a tehetségfejlesztő centrumok egész Európában. 

Ebben a szakaszban a problémát két klub szemszögéből tekintjük meg

Anders Lange az FC Koppenhága talent felelőse és az FC Nordsjælland részéröl Bejnamin Aslev beszélgetett egymással a Mediano Lab: Playmaker podcastjában, ami a dán futball egyik értekező platformja.

Ezt a podcastot a Dán Labdarúgószövetség megbízásából hozták létre, a Dél-Dániai Egyetem és a 2.-3. osztály képviselőivel együtt.

Anders Lange szerint – aki az U8-U13-as korosztályért felel, illetve az Elit- sport tehetségek, egészséges környezetben című könyv szerzője (Elitbebørn i sunde rammer) – ez a probléma évtizedek óta fennáll, s nagyon örül neki, hogy a DBU (Dán Labdarúgószövetség – szerk.) is fokozott figyelmet szentel a témának. Hiszen egy adott korosztályban bizonyítottan sikeresebbek a korcsoport első vagy a második negyedévében született gyerekek, és nagy valószínűséggel azért , mert a második felében született gyermekek lévén később érő típusok, ezért sokszor a gyengébb fizikai paramétereik miatt lesznek eltanácsolva. 

Anders Lange úgy gondolja, hogy türelmesebbnek kell lenni, és azokban akikben amúgy van potenciál , de fizikailag gyengébbek, le kell játszatni egy korosztállyal. Az egy korosztállyal való feljátszatásnak már sok éve nagy „divatja” van, és itt is a fizikai paraméterek, amik döntenek, miért ne lehetne , akár egy kisfocistát egy korosztállyal akár lejjebb is tolni, ha az érettsége is arra teszi alkalmassá. 

Fontosnak tartja, hogy edzéseken pl.: az 1-1- elleni szituációs gyakorlatoknál a hasonló fizikai paraméterekkel rendelkező játékosokat rakják össze. A korai kiválasztás fontos, de a tehetséges játékosokat szortírozni kell. Egy példa: Mikkel Damsgaard-ot nemrég adta el az FC Nordsjælland az olasz Sampdoriának 6,6 millió euróért. Damsgaard az U15-ben az egyik leglassabb volt a sprint teszteken és lám a pubertás kor után ez a helyzet megváltozott. Ezt egyszerűen nem lehet előre látni.

Attól félnek, hogy már eddig is rengeteg tehetséget „néztek úgymond be”, s szeretnének ezen változtatni. Ezért a két klub és a DBU is együttműködést sürgetett egymással és a kiválasztásnál nagyobb figyelmet fordítanak a második félévben született gyerekekre is, megadva nekik az esélyt azzal, hogy lejjebb játszatják őket. A jövőben több olyan mérkőzést is szeretnének lekötni, ahol kevert korosztályok, a fizikai paraméterek szerint összeválogatott játékosok szerepelnek .

Fiam, Németh Hunor Vajk az FC Koppenhága  U13-as csapatának a tagja, maga is részt vett már olyan találkozókon, ahol pl .: U13-U14 kevert csapattal álltak fel.

A fiatal tehetségeknek nyomon követik a fejlődését, hogy képet kapjanak arról, hogy pubertás korban a növekedésüknek melyik szakaszában állnak a focisták. Hiszen, ha valaki 2-3 hónap alatt nő 3-4 centit, akkor a motorikus képességei bizony cserben fogják hagyni, és az ami eddig simán ment, pl egy csel, egy jó ”first touch“(elsö labdaérintés-szerk.), az nagy valószínűséggel nem úgy fog sikerülni. Anders Lange azt mondja, hogy az FC Koppenhágánál, most kifejezetten figyelni fognak arra, hogy korosztályos csapataik 40%-a lehetőleg olyan gyerekekkel legyen feltöltve, akik az év második felében születtek. Ez természetesen egy megértő, együttműködő klubvezetést igényel, akik nem az aktuális eredményeket kérik számon egy korosztály edzőjétől, hanem a játékosok egyéni fejlődésére fókuszálnak. Ez a legfontosabb, hogy a fenti kritériumokon túl , olyan játékosokat gyűjtsenek be, akik taníthatók, szeretnek edzeni és ez biztosítja fejlődésüket. 

Az FC Koppenhágánál 6 faktort néznek a játékos megfigyelők, akik folyamatosan nyomon követnek más csapatokban játszó fiatalokat is és a saját játékosaikat is folyamatosan figyelemmel kísérik.

Ez a hat faktor: technikai, taktikai elemek, fizikai paraméterek, koordináció, motorikus képességek és a mentális faktor.

Érdemes megnézni azt, hogy pl egy magasabb, s erősebb  játékos azért eredményes e fiatal korban, mert könnyedén eltartja, lerázza magáról a gyengébbeket a fizikai különbségek miatta, vagy pedig a magasabb , erös játékos motorikailag is össze van rakva, ami megmutatkozik a futásában, a labdaérintéseiben és leginkább a lefordulásaiban.  Fontos hangsúlyozni, hogy erre klubmodell kell. Egy edző erre egyedül nem képes, de még kettő sem. Kell olyan szakmai vezető, aki összefog 3-4 korosztályt és feladata a klub filozófiájának kidolgozása a tehetségek felkutatása és kinevelése terén, ennek nyomon követése és a megfelelő szakmai gárda kialakítása. 

Fontos megemlíteni, hogy ehhez a szülők is partnerek kell, hogy legyenek, hiszen sok szülő csak ,akkor érzi a gyerekét tehetségesnek , ha a gyerek feljátszik, viszont ha a fizikai paraméterei arra teszik csak alkalmassá, hogy egy korosztállyal lejjebb játsszon , akkor azt gyakran csalódásként érik meg. 

Ez nem könnyű, ezért fontos a pontos és őszinte párbeszéd a klub felelőse és a szülők között.

A nagy kluboknak tehát óriási felelőssége van egy hatékony utánpótlásképzés kidolgozásában, a szülőkkel való kommunikációban és a kisebb klubokkal való együttműködésben, hiszen a fő cél csak is az lehet, hogy minél több tehetséget fedezzenek fel és neveljenek ki a dán futballnak.

Lukaku 13 évesen. Vajon technikásabb lenne ma, ha nem emelkedik ki a korcsoportjából? (Forrás: Twitter)

A relatív életkoról azaz a Bio-.Banding-ről és annak tapasztaltairól több anyag is található a különböző labdarúgással foglalkozó internetes portálokon.

Kímélt kép: dbu.dk

Share and Enjoy !

0Shares
0 0 0