Az autizmus nagykövete lett a Siófok volt edzője

Lars Rasmussen öt éve kapta meg a diagnózist, szerinte sohasem késő segítséget kérni és kapni.

A Dán Autista Szövetség nagykövetévé választották, Lars Meerson Rasmussent, a Siófok női kézilabdacsapatának korábbi edzőjét, aki ő maga is ezzel a betegséggel küzd.

A korábbi 86-szoros dán válogatott balszélső játékosként többek között a német GWD Minden és a Team Tvis Holstebro csapataiban szerepelt, a válogatottal 2008-ban Európa-bajnok volt, de nyert vb- (2007) és Eb-bronzot is (2006). 2010-ben a Horsensben kezdett el edzősködni, 2017-18-ban Siófokon dolgozott, majd a Kolding másodedzője és vezetőedzője is volt.

„Azért szerettem volna elvállalni ezt a feladatot, hogy segítsek másoknak az autizmusban, és ezáltal támogassam ezt az egyesületet. Nagyon büszke vagyok arra, hogy a szövetség nagykövete lehetek” – nyilatkozta.

Elmondása szerint a legkisebb dolgokra is felkapta a vizet, egyre idegesebb és frusztráéltabb lett. „Végül azt mondtam a barátnőmnek: ’Mi a franc van velem?’ Azt felelte: ’Őszintén szólva te vagy a legtisztább példája az autizmusnak és az ADHD-nak.’ Chanette tudta, hogy a fia autista. Manapság rendkívül szórakoztató látni engem és a nevelt fiamat, amikor ugyanazt csináljuk, miközben a nevelt lányom és Chanette furcsán néz ránk.”  

Rasmussen 2015-ben kapta meg a hivatalos diagnózisát az autizmusról, illetve az ADHD néven ismert hiperaktivitásról és figyelemzavarról. Azóta folyamatosan kutatja a betegségét.

„Azt éreztem, hogy meg akarom osztani a saját tapasztalataimat másokkal, akik ugyanolyan helyzetben vannak, mint én. Segíteni akarok, ezért a történeteimmel és előadásaimmal azt szeretném bemutatni, hogy az autizmust a legjobb baráttá is lehet tenni. A mai napig még mindig hihetetlenül büszke vagyok, hogy Európa-bajnok lehettem a férfi kézilabda-válogatottal, amely csak csapatmunka révén jöhetett létre.”

„A mai napig arra gondolok, hogy mit jelentett volna számomra, ha a családom tudott volna erről fiatalkoromban

Lars Meerson Rasmussen

Azt mondta, nagyon nagy kő esett le a szívéről, amikor megkapta a pontos diagnózist.

„A mai napig arra gondolok, hogy mit jelentett volna számomra, ha a családom tudott volna erről fiatalkoromban. Minden sokkal könnyebb lett volna. De számomra a legfontosabb dolog a diagnózis, a megfelelő segítség és a gyógyszer beszerzése volt. Fontos mindenkinek megmutatni, hogy soha nem késő segítséget kérni és kapni. Személy szerint nagyon jól érzem magam a saját autizmusomat illetően. Mert megtanultam, hogyan használjam, hogy ezáltal százszor jobbá tegye a környezetem” – tette hozzá.

A volt Siófoki KC edzője Dániában, Grønlandon és a Feröer-Szigeteken tart majd előadásásokat annak érdekében, hogy az emberek minél többet tudjanak meg a betegségről.

Kiemelt kép. JV.dk

Forrás: autismeforening