Dán női kézilabda – Fókuszban a legtöbb veszteséget termelő klubok
A profi dán női kézilabda egyesületeinek gazdasági mutatói mindig érdekesek. A pályán mutatott játék magas szintű, a játékosnevelés kimagasló, néhány klub pedig nemzetközi összevetésben is az élbolyhoz tartozik. Ám a nagy ambíciók mögött ott a pénzügyi valóság, és néhány klub deficitje is jelentős. Alább az elmúlt 10 év összesített eredményei azt mutatják, hogy néhány klub felelős a veszteségek nagy többségéért.
Az öt legveszteségesebb klub – A 109,2 millió korona bő 5 milliárd forintnak felel meg
Az 5-ös „toplista”
Az összesített mutatók a profi klubokat tekintve 138.4 milliós veszteséget mérnek, ennek a közel 79%-áért a táblázatban felsorolt klubok a felelősek, azaz ők termeltek ki a „közösből” bő 109 milliót – írja összegzésében Steen Houman.
A Koppenhága közöttük is az élen jár
A fővárosi csapat még a veszteséggel üzemelő egyesületek közül is kimagaslik, a maga több mint 55.2 milliójával. Ez nem véletlen, olyan városokban, ahol a profi kézilabda erőteljesen tőkefüggő, az elvárások pedig magasak, ott hatalmas harc zajlik a szponzori pénzekért, a szurkolókért és a médiaszereplésért. (Ez nem csak Dániában jellemző. Ahol a labdarúgás, a jégkorong és egyéb csapat- vagy egyéni sportágak is nagyon népszerűek, ott jellemzően nagyon kevesen és keveset áldoznak a női kézilabda támogatására – a szerk.)
| Rangsor | Csapat | Teljes veszteség 10 év alatt (Dán Korona) | A top 5 csapat arányaiban | Az összes veszteség arányában |
| 1 | Koppenhága HB | -55.2 millió | 50.6% | 39.9% |
| 2 | Horsens Elite | -23 millió | 21.1% | 16.6% |
| 3 | Odense HB | -14 millió | 12.8% | 10.1% |
| 4 | Randers HK | -8.5 millió | 7.9% | 6.2% |
| 5 | Viborg HK | -8.2 millió | 7.6 % | 6.0 % |
| Top 5 összesen | -109,2 millió | 100.0% | 78.9% |
Az előre mutató dolgok
Ennek ellenére is lehet pozitív szemszögből nézni az eseményeket. Először is, a veszteségek azt mutatják, hogy a dán kézilabdázásban ténylegesen is jelen vannak a befektetők. A klubok költenek a játékosokra, az edzőkre, a tehetséggondozásra, a szervezésre, papírmunkára, kereskedelmi tevékenységekre és a versenyeztetésre. Ezek összességében emelik a létrehozott „termék” értékét.
Másodsorban pedig a listán szereplő csapatok közül több is sikeres sportszakmai szinten. Az Odense, a Viborg és a Koppenhága változatos módszerekkel emelte a dán kézilabda szintjét. Vonzóak a profi játékosok számára, közismertek és hozzájárulnak a legfelső osztály minőségéhez.
Végül az is elmondható, hogy a deficites működés részben a stratégiai építkezés egyik fázisa is lehet. Ha egy klub pénzt költ a szervezésre, a tehetséggondozásra, a létesítményekre és a kereskedelmi professzionalizálódásra, az rövid távon veszteséget termel, de az idő múlásával egy erősebb bázist hozhat létre.
(A szerző nem vizsgálja a felhalmozott veszteségek okait, illetve azt sem, hogy az egyesületek hogyan menedzselik a „piros számokat”. Mivel egyenként is megérnének egy cikket, így név szerint nem említve az egyes klubokat, a teljesség igénye nélkül van köztük olyan is, amelynél az adósságállomány hosszú lejáratú hiteleket takar, amik a napi működésre nincsenek hatással; és olyan is, ahol a tulajdonos konkrétan a likvid tőkéjéből tudná akár több mint százhúsz évig működtetni a klubot, így az éves veszteséget egyszerűen leírja egy másik cégén keresztül történő pénzügyi injekcióval – a szerk.)
A legnagyobb kihívás a fenntarthatóság
A pénzügyi helyzet tisztán rámutat arra is, mi történik valójában. A dán elit kézilabda üzleti modellje hatalmas nyomás alatt van.
Amikor öt klub felelős a veszteségek majdnem 79%-áért, az arra utal, hogy bizonyos helyeken nagyon magas a befektetési kockázat és a következő kérdések merülnek fel:
- A sportszakmai ambíciók szintjén van az alapbevétel?
- Veszélyben forognak a szponzori bevételek?
- A klubok túlságosan is az egyéni befektetőktől és hitelezőktől függenek?
- A kiadások gyorsabban nőttek, mint a kereskedelmi bevétel?
- Megvan az egyensúly a játékosnevelés és a készen igazolt profik közt?
Nem az a kulcskérdés, hogy tudnak e befektetni a klubok, ez elkerülhetetlen. Hanem az, hogy a befektetés egy stabil egyesület kialakítására törekszik, vagy egyszerűen csak a rövidtávú eredményesség finanszírozása a cél.
A gazdasági ellentmondás
A dán kézilabdasport egy erős márka. A válogatottak eredményesek, a bajnokság színvonala magas, a támogatók körében népszerű. Ennek ellenére is sok egyesületnek nehézséget okoz a pozitív szaldó elérése.
Ez a hatalmas ellentmondás. A termék kiváló, de a gazdasági helyzet gyakran nehézkes. Ez különösen érvényes a női szakágra, ahol hatalmas a potenciál, de kereskedelmi szempontból kihívásokkal küszködik. Az érdeklődés növekszik, míg a szponzori- és a médiabevételek nem tükrözik a játék magas színvonalát és a professzionális követelményeket, amiknek a klubok meg kell, hogy feleljenek. (Lásd például a következő szezontól kötelezően előírt pálya menti ledfalat, amiken futnak a reklámok – a szerk.)
Összegzés
A veszteségekért főként felelős 5 klubnál az elmúlt tíz évben 109.2 millió koronás negatívum keletkezett. Ez a teljes mérleg 78.9 százaléka, ami jelentős összeg. Rámutat a magas ambíciókra, hogy megvan a dán kézilabda fejlesztésére irányuló befektetési szándék. Viszont arra is, hogy a gazdasági helyzet a sporton belül továbbra is sebezhető és a fenntarthatósághoz vezető út nem csak azonnal mérhető sikerekkel van kikövezve.
Ha a dán profi kézilabdázás erősebbé akar válni a jövőben, akkor össze kell kapcsolni a kitűzött célokat a fenntarthatóbb gazdasági modellel. Ez nem kisebb ambíciót, hanem jobb egyensúlyt jelent.
Megjegyzés az elemzéshez
A teljes veszteség kiszámításakor kizárólag azok a klubok lettek figyelembe véve, amelyek közzétették ezt a negatív mutatót. A névváltozások, illetve többszörösen feltüntetett összegek kis mértékben befolyásolhatták a teljes képet.
Szerző: Roland Buzas
