Túl sok tinédzser lány hagyja ott a sportot Dániában
Dániában a 19 éves lányok között minden második kapott már eddigi élete során pszichológiai segítséget, ráadásul sokkal több lány, mint fiú hagyja abba a klubsportot tizenéves korában. Meg kell változtatni a gondolkodásmódot, állítja az ifjúságkutató. Az Odense Handball elindította a „Timeout for piger” (Időkérés lányoknak) elnevezésű kezdeményezést.
A fiatalok elégedetlensége társadalmi problémává vált Dániában, és különösen a tinédzser lányoknak nehéz a dolguk. Egy tanulmány szerint 2018-ban a 19 éves lányok 45 százaléka kapott már segítséget pszichológustól, ráadásul az egyesületi sportot űző lányok nagy része már tinédzserkorban abbahagyja a sportolást.
Egy odensei napilap, a Fyens Stiftstidende szerint, amikor a helyi női kézilabdacsapat igazgatója, Lasse Honoré rábukkant az elemzésre, amely szerint 13-18 év közötti kézilabdás lányok kétharmada ott hagyja a sportágat, akkor a sportigazgató Trine Nielsennel együtt vizsgálni kezdték a problémát.
„Alaposan meglepődtünk. Rájöttünk, hogy a tökéletesség és a bizonytalanság kultúrája az egyik oka annak, hogy a lányok abbahagyják a sportolást, ez késztetett arra bennünket, hogy összehívjuk a játékoskeretünket egy beszélgetésre” – mondta.
„Egyik kéz a másik után emelkedett fel, a játékosok túlnyomó többségének megvolt a maga története a tökéletesség kultúrájával való találkozásról. Amikor mindenki ki van téve ennek, akkor társadalmi problémával állunk szemben” – állapította meg.
Az Odense Handball elindította a „Timeout for piger” (Időkérés lányoknak) elnevezésű kezdeményezést, amely a lányok jólétével kapcsolatos problémákra fókuszál.
A Nemzeti Sportszövetség (DGI) és a Dán Olimpiai Bizottság (DIF) 2022-es adatai azt mutatják, hogy az Odense vonzáskörzetében, a Fyn szigeteken lévő sportegyesületekben 35,7 százalékos a gyermek és tinédzserlányok lemorzsolódása, ugyanez a fiúknál csak 12,7 százalék.
Az Ifjúsági Tanulmányok Központjának vezetője, Sören Östergaard évek óta a gyermekek és fiatalok jólétével, valamint a szabadidős és egyesületi életben való részvételükkel foglalkozik, ezzel kapcsolatban több könyvet is írt. Szerinte az idő és a prioritás az elsődleges oka annak, hogy a lányok tizenéves korukban már nem a sportot választják. Az, hogy a fiúk nem csinálják ugyanezt, a társadalmunkban uralkodó nemi kódolásnak köszönhető, ahol sokkal fontosabb, hogy a lányok sikeresek legyenek az iskolában, mint hogy sporttal töltsék az idejüket.
„A lányok nagyon jól tudják, hogy nem fognak megélni a sportból, ezért a magasabb szintű oktatást kell előtérbe helyezniük. Miközben még mindig nagyon sok fiú hisz a sportbeli sikerekben” – mondta.
Ugyanakkor az ifjúságkutatónak nincs kétsége afelől, hogy a sportolás javítja a fiatalok közérzetét, akik így egyszerre egészséges és fizikailag aktív emberek, illetve csapatjátékosok is szeretnének lenni. Mert egészséges egy olyan csapatba tartozni, ahol fontos az együttműködés és a kommunikáció.
„Akik az egyesületi sportoknál maradnak, megtanulnak többes szám első személyben gondolkodni az én helyett.”
Amikor a gyerekek elkezdenek sportolni, az a tevékenység elsajátításáról és a társas kapcsolatok kialakításáról szól. De amikor idősebb lesz, és feljebb lép, akkor természetesen akadnak, akik kiesnek. Ezen változtatni kell, ha meg akarjuk akadályozni, hogy a fiatalok eltűnjenek a rendszerből.
„Korán elkezdődik a válogatás, így végül csak a felső elit marad. A továbbiakban inkább arra kell majd koncentrálni, hogy a sport szórakozás is legyen, és ne csak arról szóljon, hogy a legjobbakat kiválasszák” – állapította meg.
Ezért át kell gondolni, hogyan lehet megakadályozni, hogy a tinédzserek lemorzsolódjanak, de ehhez az is szükséges, hogy a fiatalok személyes fejlesztése legyen fókuszban a teljesítmény helyett.
„Egyes egyesületek megpróbálhatják feltenni maguknak a kérdést: fel akarjuk-e áldozni a 98 százalékot azért a kettőért, akik esetleg bekerülhetnek a válogatottba? Vagy inkább próbáljunk meg olyan környezetet teremteni, ahol azon van a hangsúly, hogy van értelme sportolni, 13, 15 és 17 évesen is?”
Az Odense Handballnál nagyrészt minden a teljesítményről szól. Lasse Honoré úgy véli, hogy fontos a tökéletesség kultúrájára összpontosítani, ami nagyrészt negatívan érinti a lányokat. Ezért fejlesztették ki a „Timeout for piger” programot. Itt több sztársportoló elmondhatja a saját tapasztalatait, és a lelki segélyszolgálatként is működő GirlTalkkal együtt a klub arra törekszik, hogy az edzők észrevegyék játékosaik elégedetlenségének jeleit.
A klub évente hat alkalommal tervezi meghívja a fynni klubok játékosait, edzőit és szüleit egy-egy mérkőzésre, amelyet majd egy Girltalk rendezvény követ.
„Remélem, hogy segíthetünk előrevinni a vitát, és hogy a lányoknak olyan példaképek lesznek a játékosaink, akik mernek előállni és beszélni a nehéz dolgokról. Sokan valószínűleg tökéletesnek látják a játékosokat, így remélhetőleg ha meghallják, hogy nekik is voltak nehéz időszakuk, az felnyitja valakinek a szemét” – mondta Lasse Honoré.
