Gro Hammerseng-Edin a nők egészségéről a sportban
Gro Hammerseng-Edin úgy véli, hogy sokkal többet lehetne tenni a norvég élsportoló nők jobb teljesítményéért. A norvégok volt klasszis kézilabdázója hétfőn egy szemináriumon szólalt fel több volt ismert női sportólóval egyetemben, ahol megállapították, karrierjük során mennyire hiányos ismeretekkel rendelkeztek a női sportolókról.
A dániasport.hu-on már írtunk, a női labdarúgók megoldásra váró problémáiról, amely minden női sportolót érint. Most a kézilabdázó Gro-Hammerseng Edin is mellé állt az ügynek.
“Pénzt kell költenünk a tudásunk korszerűsítésére, és több kutatást kell végeznünk azzal kapcsolatban, amit eddig kevésbé vizsgáltak. Sok számadat mutatja, hogy sok pénzt költöttünk a férfiakra, és keveset a női sportolók kutatására” – mondta Hammerseng-Edin a VG-nek. Ő volt szólalt fel a Norvég Elit Sportfőiskola által szervezett szemináriumon, amelynek címe: “Női élsport Norvégiában – Férfiak árnyékában ?” volt.
A 2012 és 2022 közötti 111 norvég olimpiai éremből mindössze 36-ot nyertek nők.
Nagyon kevés kutatást végeztek rólunk a férfiakhoz képest. Ez egy fontos szempont. Többet kell tudnunk arról például, hogy talán más időpontokban kellene edzenünk, illetve arról hogyan hat ránk a ciklus” – folytatta Gro Hammerseng-Edin, aki Emma Ross brit kutatóra hivatkozik.
“A női sportolók ötvennégy százaléka bizonytalan a teljesítményben versenyzéskor, amikor menstruál. Hatással van ránk, de én még soha nem beszéltem erről senkivel. Viszont tudom, hogy befolyásolja, érzelmileg miként érzem magam egy verseny előtt” – mesélte Hammerseng-Edin.
A 43 éves játékos 2017-ben vonult vissza olimpiai, Európa-bajnoki és Bajnokok Ligája-címeket is magába foglaló karrierje után.
“Havonta két napon kevésbé bátornak, inkább sebezhetőnek érzem magam, ilyenkor nem igazán ismerek magamra” – tette hozzá.
A VG egy cikksorozatban foglalkozott a nők egészségével a sportban.
A válogatott labdarúgó, Tuva Hansen mesélt az endometriózis okozta problémákról. Klubcsapatánál, a Bayern Münchennél magas szintű szakértelemmel találkozott.
“Kicsit meglepett, mennyire profi a klub, hogy ilyen nagy hangsúlyt fektetnek erre a területre. De ez csak azt mutatja, mennyire fontos terület ez“– mondta Tuva Hansen a VG-nek.
“Örömteli látni, hogy a női labdarúgók most már utazhatnak, és megkapják a nekik járó forrásokat és keretet. Reméljük, ezt végül itthon is meg tudjuk majd valósítani. Minden a pénzről és a fontossági sorrendről szól” – mondta Gro Hammerseng-Edin.
A felszerelést is korlátozó tényezőként említi.
“Ha személyre szabott melltartód van, amikor futni mész, nem egy olyan, amelyik kicsi, közepes vagy nagy, vagyis olyan, amelyik hozzád és a melleidhez van igazítva, lehetővé teszi, hogy akár egy mérfölddel tovább fuss egy maratoni távnál” – mondta Gro Hammerseng-Edin.
Marit Breivik pályafutása nagy részében a norvég női kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya volt.
“Norvégia le van maradva a női egészségügy és a felszerelésfejlesztés terén?” – tették fel a kérdést az egykori kiváló szakembernek.
“Ezzel nemzetközi szinten is keveset foglalkoztak. Amikor a válogatott vezetője voltam, téma volt, amikor nők voltak az egészségügyi csapatban, de aztán ez ott is maradt” – válaszol Breivik, aki elárulta: – Nagyon boldogok voltunk, amikor bevezették a sportmelltartókat, és ezt támogatták is. Ugyanakkor nem voltak személyre szabva. Nagyon jó, hogy már van erre is kiterjed a fókusz és a tudás. Fontos, hogy a lányok jelezhessék is az igényeiket.
Marit Breivik egyike azon kevés norvég női edzőnek, aki nemzetközi sikereket ért el. A két évvel ezelőtti pekingi olimpián az 58 norvég vezető közül csak hatan voltak nők.
Marthe Kristoffersen úgy véli, túl kevés ismerettel rendelkezett, amikor sífutásban válogatott sportoló volt.
“A pályafutásom után rájöttem, többet kellett volna tudnom. Miért nem beszélt velem senki a menstruációról, a pubertásról és a nővé válásról?” – kérdezte a szemináriumon.
Kristoffersen jelenleg a svéd Ski Classics csapat, a Team Eksjöhus edzője. A verseny után még mindig ugyanazt látja a célban: – A lányok csoportjának fele vigyorog. A másiknak az arcára van írva az eredmény. Talán nem az, amit reméltek. Ettől rossz embernek érzik magukat, nincs önbizalmuk. Különbséget kell tennünk az eredmény és a személy között. Ugyanannyit érsz akkor is, ha nem sikerül úgy teljesíteni, ahogyan szeretnéd – mondta Marthe Kristoffersen.
Kapcsolódó tartalom:
