A dán kézilabdaligák nézőszámai – nem mindig a valóságot tükrözik
A dán kézilabda bajnokságok évek óta a világ élvonalába tartoznak, nemcsak sportérték, hanem népszerűség terén is. Legalábbis papíron. Egy friss TV 2 Sport vizsgálat azonban alaposan árnyalja a képet: úgy tűnik, több klub rendszeresen túloz a hivatalos nézőszámokkal – akár 100%-kal is.
Mi történt pontosan?
„A sportot élőben kell látni” – tartja a mondás. Ezt sok dán meg is teszi, amikor kilátogatnak a dán kézilabdaligák mérkőzéseire
Csakhogy a hivatalosan közölt nézőszámok gyakran nem tükrözik a valóságot – ezt mutatja a TV 2 nemrégiben végzett próbavizsgálata. A legutóbbi két hónapban 22 kiválasztott ligamérkőzés közül 11 esetben a klubok több mint 50%-kal nagyobb nézőszámot jelentettek, mint amennyit a TV 2 számolt meg a helyszínen. Ez pedig nem kis csalódást okoz a Divíziószervezet (Divisionsforeningen) igazgatójának, Thomas Christensennek.
„Ez engem eléggé bosszant. Szerintem ez kissé amatőr benyomást kelt. Meglep, és őszintén szólva butaságnak tartom” – mondta Christensen a TV 2 Sportnak.
Az eredmény megdöbbentő:
• A meccsek felénél legalább 50%-os eltérés volt a valóság és a jelentett nézőszám között.
• Egy mérkőzésen 115%-kal több nézőt jelentettek be, mint amennyi ténylegesen jelen volt.
• 17 esetben a különbség meghaladta a 20%-ot.
• A legnagyobb különbséget az Aarhus Håndbold–Ikast meccsnél mérték: 374 hivatalos néző helyett csupán 174-et számolt meg a TV 2.
Miért probléma ez?
A helyzet nemcsak hitelességi kérdés: komoly pénzügyi következményei is lehetnek. A klubok például a bejelentett nézőszám alapján fizetnek KODA-díjat (zenelejátszási jogdíj – mint az Artisjus ), így a túljelentés még pénzbe is kerülhet.
Emellett a hamis adatok torzítják a marketing- és szponzorszerződéseket, valamint befolyásolhatják a TV-s közvetítések kiválasztását is – hiszen a televíziók elsősorban a telt házas meccsekre kíváncsiak.
A Divisionsforeningen (a liga klubjainak szövetsége) igazgatója, Thomas Christensen szerint komoly hitelességi kérdésről van szó:
„Ez súlyos imázsveszteség a dán kézilabdának. Azonnal változtatni kell ezen.” – nyilatkozta a TV 2-nek.
Miért fontosak a nézőszámok?
„Azért, hogy jobban nézzen ki. A legrosszabb az, ha egy mérkőzésen alig van néző. Rossz fényt vet a klubra, és kétségbe vonja a létjogosultságát a ligában” – mondja egy klubvezető.
„Egy szponzori megállapodásban több tényező is számít, de a klub vonzereje is fontos – hogy hányan kíváncsiak rájuk, mennyire aktív a helyi közösség.”
Bár a TV 2 Sport cikke erről nem tesz említést, a Daniasport.hu információi szerint egy televíziós közvetítéshez számos technikai és vizuális feltételnek is teljesülnie kell. Ezek közé tartozik például az is, hogy a fő kameraállásnak olyan lelátót kell mutatnia, amelyen ténylegesen ülnek nézők – tehát nem kerülhet képernyőre üres oldalfal vagy teljesen nézőtlen szektor. Ennek következtében azok a csapatok, amelyek olyan csarnokban játsszák hazai mérkőzéseiket, ahol az egyik oldal teljesen nézőmentes, vagy egyáltalán nincs lelátó, gyakran nem is kerülnek be a televíziós közvetítési programba.
Az idei szezonban néhány férfi és női ligacsapat hazai nézőszáma:
Aalborg Håndbold: (12 mérkőzés): 61,343 néző (átlag: 5,112), GOG: (11 mérkőzés): 23,250 néző (átlag: 2,114), KIF Kolding: (12 mérkőzés): 27,162 néző (átlag: 2,264), Skjern Håndbold: (12 mérkőzés): 35,460 néző (átlag: 2,955)
Team Esbjerg: (13 mérkőzés): 27,638 néző (átlag: 2,126), Odense Håndbold: (13 mérkőzés): 25,766 néző (átlag: 1,982) Ikast Håndbold: (13 mérkőzés): 16,197 néző (átlag: 1,246), SønderjyskE Kvindehåndbold: (13 mérkőzés): 8,540 néző (átlag: 657) Skanderborg Håndbold: (13 mérkőzés): 4,629 néző (átlag: 357)
A klubvezetők elismerik a hibát
A klubok ugyan nem ismerik el a szándékos megtévesztést, inkább adminisztrációs hibákra hivatkoznak, de az esetek gyakorisága és a tendenciák mást sugallnak.
„Nem áll szándékunkban semmiféle csalás” – mondta Jens Steffensen, a Viborg HK részéről.
„Meggyőződésem, hogy mindig a lehető legpontosabban próbálunk számolni. De természetesen hajlandók vagyunk alaposabban kivizsgálni a dolgot” – tette hozzá Christian Hjermind, a KIF Kolding igazgatója.
„Teljesen elismerjük a hibát, és új eljárásokat kell bevezetnünk. Ez természetesen nem volt elfogadható” – mondta Louis Ebler, az aarhusi klub igazgatója. „Ez egy sajnálatos hiba, amiből nem is származik semmilyen pénzügyi előnyünk. Mostantól jobban kell figyelnünk a pontos számlálásra.”
Aarhus Håndbold a női liga legrosszabb nézőszámát produkálja – a hazai mérkőzéseik átlagos kihasználtsága mindössze 13,92%.
A sportközgazdász szerint nem érdemes ezt a stratégiai választani.
Kenneth Cortsen sportközgazdász szerint a klubok ezzel a „kozmetikázással” igyekeznek magukat vonzóbbá tenni a szponzorok és a közönség előtt. Hosszú távon azonban ez a taktika visszaüthet: „Egy ilyen helyzetben a bizalom sérül, és a jövőbeni együttműködések kerülhetnek veszélybe” – figyelmeztet.
Mit tanulhatunk ebből?
A dán eset világosan mutatja, hogy a transzparencia és a hitelesség alapkövetelmény a modern sportban – nemcsak a pályán, hanem azon kívül is. A dán kézilabda világa most önvizsgálatra kényszerül. A kérdés az, hogy mennyire lesznek készek valódi változást bevezetni – vagy csupán egy újabb számháború következik.
Ez is érdekelheti:
