A jövő nemzedéke a jelenben is teret hódít
Négy fiatal légiósként szereplő tehetségnek is bizonyítási lehetőséget biztosított a novemberi válogatott szünet során Kasper Hjulmand a dán válogatott színeiben. A jövő nemzedékét is figyelemmel kísérő szövetségi kapitány jól tudja, hogy a csapatának már tét nélküli, de mégis komoly színvonalat képviselő világbajnoki selejtezők remek esélyt kínálnak arra, hogy a játékosok szokták a légkört és fejlődjenek.
Jesper Grange Lindstrøm
A fővárostól nem messze Taastrup városában születő Lindstrøm már nagyon fiatalon a labdarúgás mellett tette le a voksát, s korán meg is mutatta jelét annak, hogy nagy dolgokra lehet hivatott. A kisebb fővárosi utánpótláscsapatok után 12 évesen már a Brøndby IF kötelékébe tartozott. A felnőttek közt 2018 novemberében mutatkozott be, de csak a 2019/20-as idényben robbant be a köztudatba igazán. Az Európa Liga-selejtezőjének második körében a lengyel Lechia Gdansk elleni visszavágó hosszabbításában az ő két találata jelentette a továbbjutást. Miközben az első csapatban rendre csereként kapott esélyt visszajátszott a tartalékok és olykor az U19-es csapathoz is, s ezt a motivált hozzáállást Niels Frederiksen is megbecsülte, aki folyamatosan egyre több lehetőséget biztosított neki.
Az előző idény bajnokcsapatának egyik alapembere volt, aki a középpályán meghatározta a „vestegneni fiúk” támadásait. A felsőház küzdelmeivel együtt 29 mérkőzésen 10 gól és 11 előkészítés került a neve mellé, amire Kasper Hjulmand is felfigyelt, aki meghívta a felnőtt válogatottba is, miközben az U21-es nemzeti csapat alapembere volt ekkor már. Ezek után nem volt meglepetés, hogy a nyáron ő is elhagyta Dániát és légiósnak állt, mégpedig a Bundesligában szereplő Eintracht Frankfurt futballistája lett. A német focit, illetve Oliver Glasner elképzeléseit még szoknia kell, mert az osztrák szakembernél többet szerepel a szélen, de egyre több esélyt kap itt is. Az Európa Ligában két meccsen két gól a mérlege, miközben bajnokin még nem sikerült betalálnia.
Annak ellenére, hogy a középpályán inkább támadó szellemben szerepel legszívesebben az egyik legfőbb erőssége a szerelés és a labdaszerzés. Az edzők álma az a típusú presszingben való gondolkodás, ami rá jellemző, mert nemcsak nyomást tud helyezni az ellenfélre, de közben jól koordinálja a társakat is az irányítókészségével. Frankfurtban dániai önmagához képest kevés alkalommal kerül lövőhelyzetbe, de a helyzetkialakítás itt is jól megy neki, a kulcspasszok és a boxon belülre juttatott pontos átadások száma is korrekt. Persze még van hova fejlődni, de még csak éppen belecsöppent egy jóval erősebb bajnokságba, így időt kell neki adni, mert a potenciál ott van benne.
Andreas Skov Olsen
Sjælland északi részén, Hillerød városában még éppen az évezred forduló előtt született meg a kis Andreas, aki már a tinédzser évei elején bekerült az akadémiai rendszeréről híres FC Nordsjælland utánpótlásába. Már 16 évesen az U19-es csapatban kapott lehetőséget, mert kiemelkedő tehetségként tartották számon. Egy esztendőn belül pedig már a felnőttek közt is bemutatkozott, de a fejlődése érdekében többnyire továbbra is az utánpótlás csapatban szerepelt, ahol viszont felfelé lógott ki a nála két évvel öregebbek közül is. A 2018/19-es idényben aztán Kasper Hjulmand – ekkor még csak a „tigrisek” edzőjeként – bedobta a mélyvízbe és a tinédzser pedig minden reflektor fényét magára irányította.
A későbbi szövetségi kapitány 4-3-3-as rendszerében tükörszélsőként szerepelt, méghozzá kevés védekezési feladattal, aminek köszönhetően rengeteget mozoghatott be második csatárnak, ez pedig kifizetődő volt. A 36 bajnoki 22 gólt jegyzett, amivel második lett a góllövőlistán még úgy is, hogy csapat éppen csak becsúszott a felsőházba.
Ennek köszönhetően 2019 nyarán a Bologna FC le is csapott rá. Azonban két nagyon fontos dolgot meg kell tanuljon elég rövid időn belül, mégpedig, hogy a Serie A-ban sokkal több a védekezés, mint amihez odahaza hozzászokott, valamint azt is, hogy ő némileg a rendszer terméke volt Hjulmand keze alatt. Sinisa Mihajlovic stratégiája nem adott neki túl nagy szabadságot és a társak sem használták ki kellőképpen a sebességében és a cselezőkészségében rejlő potenciált. A 4-2-3-1-es hadrendben megannyi védekezés, még több taktikai megfelelés és kevés egyénieskedés várt rá, aminek köszönhetően sok tanulás árán lett hasznos tagja a „rossoblu” keretének. Idén már a harmadik évét tölti a csapatban, de még mindig nem tudott igazán alapemberré válni, ami részben annak is köszönhető, hogy a gárda továbbra is inkább a védekezésre épít, ami neki nem a legfőbb erénye.
Anders Laustrup Dreyer
A nyugati parton lévő Bramming városában születő Dreyer listánk legidősebb tagja, hiszen ő már 23 éves, de még csak most először kapott meghívót a felnőtt válogatottba. A helyi klub után a környék akkor még igen jól szereplő csapatának utánpótlásába került, az Esbjerg fB-hez. Közel sem volt akkora tehetségnek kikiáltva, mint az előző két játékos, de aztán mégis hírnevet szerzett magának. 18 évesen ledominálta az U19-es bajnokságot, ahol úgy lett gólkirály, hogy az utolsó hat meccsen már pályára sem lépett. A felnőttekhez vezényelték, de a kiesés elkerülésében nem tudott már segíteni, bár az utánpótlás együttessel ezzel egyidejűleg bajnoki címet ünnepelhetett.
A másodosztályban aztán a frissen kinevezett holland John Lammers számított rá, s többnyire a jobbszélen, de egy elég kötetlen szerepben a csapat meghatározó alakjává válhatott az irányítása alatt. Dreyer ezt kihasználva újabb gólkirályi címet zsebelt be és egyik fő letéteményese volt az együttes azonnali visszajutásának. Azonban ő maga nem maradt tovább, mert 2018 nyarán a Brighton & Hove Albion szerződtette. Az angol kaland a második csapatban való szereplésre volt jó, majd előbb a skót St. Mirren, majd a holland Heerenveen vette kölcsön, végül 2020 januárjában bukásnak nevezhető másfél év után visszatért Dániába. Az FC Midtjylland vásárolta meg a játékjogát, ahol Brian Priske megtalálta a neki megfelelő szerepkört, s ennek köszönhetően egy sikeres másfél év következett a karrierjében, ami alatt a „farkasokkal” bajnoki címet is nyert. Idén nyáron aztán jött a Rubin Kazan megkeresése és ismét légiósnak állt. A bemutatkozását egy mesterhármassal ünnepelte, amivel gyorsan a szurkolók kedvence lett Oroszországban is.
A támadósor bármely posztján bevethető, legyen szó a szélekről, vagy a center posztról, de a csatár mögött is képes megállni a helyét. A játékszervezésben és a befejezésben is kiemelkedő tud lenni, Leonid Slutski irányítása alatt viszont leginkább a mélységből történő irányítást lehetne felhozni nála, mint új feladat, de remekül alkalmazkodott ehhez is. A támadóharmadba juttatott átadásai és a progresszív játékstílusa a csapat egyik legfőbb fegyvere, mert remekül cselez és az egy-az egy elleni helyzeteket is megoldja, ami után meg tudja játszani a társakat.
Mohamed Daramy
A sort a legfiatalabb zárja, hiszen a főváros agglomerációjába tartozó Hvidovrében született Daramy még csak 19 múlt idén. A tini mindkét szülője Sierra Leone-i származású, de ő már a skandináv országban született, méghozzá kivételes tehetségként. 14 évesen került az FC Copenhagen akadémiájára, majd két esztendőn belül már az U19-es ligában termelte a gólokat. Tizenhétévesen bemutatkozott a koppenhágaiak felnőtt csapatában is, s még gól is szerzett a felsőház küzdelmei során mikor utoljára bajnokok lettek az „oroszlánok”. A 2019/20-as idény alapszakasza során még többnyire csereként kapott lehetőséget Stale Solbakken irányítása alatt, de közben az Európa Liga-menetelésből is kivette a részét. A szezon végére stabil kezdőember lett köszönhetően a sokoldalúságának, mert a támadószekció több posztján is szerepelt a felsőházi tíz mérkőzés alatt.
Az előző szezon sok változást hozott a fővárosiakhoz, edzőcsere is volt, meg klubon belüli módosítások, de ő igyekezett továbbra is fejlődni, méghozzá kitartó és szorgalmas munkával, amire az új mester, Jess Thorup is többször felhívta a figyelmet, hogy az ifjú tehetségre nagy jövő vár. Idén nyáron több megkeresése is volt, de végül a karrierépítési szempontokat előtérbe helyezve az AFC Ajax ajánlatát fogadta el. Még a csapatváltás előtt kivette a részét a koppenhágaiak nemzetközi szereléséből, mert két góllal és két assziszttal járult hozzá, hogy ott legyenek az EL-főtáblán. Amszterdamban egyelőre még küzdenie kell a játékidőért, mert nagyon komoly posztriválisai vannak, de csereként megkapja az esélyt a bajnokságban Erik ten Hagtól.
A taktikai érettségét legjobban a letámadások során lehet észre venni, amiben még van benne további fejlődési lehetőség, de már most is kivételesen jó érzékkel helyez nyomást a védőkre a passzsávokat elzárva. A technikai képességei és a sebessége kiváló kombinációt adnak ahhoz, hogy idővel egy rendkívül magas polcra helyezett szélső váljon belőle, bár a kapu előtt még higgadtabbnak és precízebbnek kell lennie, de ez majd a rutinnal megjöhet nála.
Kapcsolódó tartalom:
