LABDARÚGÁSUTÁNPÓTLÁS

A relatív életkor hatás: 27-ből 26 játékos született az év első felében

A dán labdarúgó-válogatott csoportját megnyerve kijutott a katari világbajnokságra. De nemcsak a felnőttek viaskodtak hónapokon át sikerrel, hanem a fiatalabb korosztályok is. Az utánpótláscsapatok is pályára léptek az elmúlt hetekben, ahol egy érdekes jelenséget fedezhettünk fel. A relatív életkor hatás, a Bio-Banding egyértelmű jelét adta a dán U16-os válogatottnál.

 A dán fiatalokat, az U21-es válogatottat láthattuk Magyarországon is a nyáron. Fotó: Getty Images
A dán fiatalokat, az U21-es válogatottat láthattuk Magyarországon is a nyáron. Fotó: Getty Images
27 fiatal focistából 26 az év első félében született.

Azt tudjuk, hogy felnőtt futballig vezető út nehézségekkel van kikövezve, de ha januárban születtél, akkor sokkal könnyebb lesz az utad, ennek oka pedig a korosztálybesorolás.

Vegyük például a jelenlegi dán U16-os csapatot, ahol a 27 beválogatott játékosból 26 az év első felében született, írta Christian Olsen egy Twitter-bejegyzésben. De ha még közelebb nézzük a keret születési adatait, akkor kitűnik, hogy 18 focista a 2006-os év első negyedévében született!

Mindez persze akár logikus is lehet, hiszen a gyerekeket kiskorukban azonos évben született korcsoportokba rendezik, és mivel a futballban – pláne az utánpótlásban – nagyon fontos a fizikai állapot, a fejlődés gyorsasága, így nyilvánvaló, hogy az a néhány hónap is rengeteget jelenthet. Ez természetesen előny, hiszen az idősebb játékosok hamarabb kerülhetnek be korosztályuk első csapatába, így a több hónapnyi tapasztalat komolyabb előnyökhöz juttathatja őket – írja az Euroman.dk

Erre a jelenségre egyébként már kitalálták a relatív korfaktor terminológiát, és a Bio-Bandig kifejezéssel már találkozhatunk is.

A relatív életkor hatás, a Bio-Banding

Leszögezhetjük, ha egy gyerek januárban születik, nagyobb eséllyel indul az amúgy is sok kihívással teli labdarúgó-karrier felé, mint az ugyan ebben az éveben született decemberi focipalánta. A nagyobb, érettebb gyerekek jobban teljesítenek és edzenek, illetve nívósabb ellenfelek ellen játszanak, így könnyen szem előtt lesznek a nagyobb klubok számára, ahol elindulhatnak a karrier felé.

A dán szövetség észlelte is ezt a problémát, Flemming Berg a DBU fejlesztési igazgatója szerint keresik a megoldást:

Látjuk a problémát, már az U5-ös korosztálytól jelen van mindez, nem csak az U16 -os válogatottnál. Mi és más szövetségek is próbáltak már megoldást találni, egyelőre senkinek sem sikerült, de dolgozunk az ügyön. Ez egyébként nem csak a futballban van jelen, ugyanazt látjuk az iskolákban is. Akik kicsit idősebbek, sokkal könnyebben kapnak jó jegyeket és mennek egyetemre. Ez egy társadalmi szintű probléma, amire megoldást kell találnunk, mielőtt még több tehetséget veszítünk és még nagyobb hátrányba kerülünk a versenytársakkal szemben.”

Persze felmerül a kérdés, akkor emiatt akár egy fél korosztályt padlóra küldünk?

Nem mondanám azt, hogy a gyerekek több mint 50 százalékának nem lesz esélye a válogatottságra, de a számok egyértelműen torzulást mutatnak. Sok gyereknek elmehet a kedve a labdarúgástól, mert az ő fejlődésükre nem, vagy csak kevesebb időt szánunk. Elveszítjük őket, hiszen akár egy világklasszis is lehetett volna köztük, ha a rendszer jobb és igazságosabb.”

A kérdés persze az, hogy miképp oldható meg ez a probléma. Népszerű ötlet, hogy a jövőbeni „future” utánpótlásválogatottak, akiknek még fizikális lemaradásuk van az U15-től U17-ig együtt dolgoznának és edzenének.

A dán szövetségnek az alsóbb korosztályokra már van is terve.

“A stratégia része alternatív versenysorozatok létrehozása, az edzésmódszerek átalakítása, oly’ módon, hogy a kort negyedévekben határozzuk meg, vagy a magasság, a fejlettség alapján osszuk csoportba a gyerekeket. Az edzőközpontokban pedig, ahol a legjobbakat képezzük, a játékosok legalább 50 százalékának kell az év második felében születnie, ez egy írott szabály számunkra. Valójában mi vagyunk az első olyan labdarúgó-szövetség, amely már dolgozik ezen a problémán, konkrét tervek alapján” – mondta Flemming Berg.

A dán 2006-os születésű U16-os válogatott éppen Magyarországon játszotta első mérkőzéseit november elején. Természetesen a Belvon Attila által irányított U16-os csapatra ebből a szempontból is kíváncsiak voltunk.

Magyarország - Dánia U16 ( 3-1, 0-3) válogatott mérkőzéseket rendeztek november első hetében Telkiben Fotó:mlsz.hu
Magyarország – Dánia U16 ( 3-1, 0-3) válogatott mérkőzéseket rendeztek Telkiben november első hetében. Fotó:mlsz.hu

Az MLSZ honlpján még nem, de a Transfermarkt oldalon már megtaláltuk a magyar játékosok születési adatait.

A november másodikán lejátszott Magyarország-Dánia U16-os (3-1) válogatott mérkőzésen a magyar csapat kezdőjében hét játékos született az év első felében! Pontosabban hat tehetség az év elsőnegyedévében és fele ennyi az év utolsó harmadában!

A relatív életkor hatás a Bio-Bandig jól láthatóan minden szövetségnél megtalálható. Látványosan kimutatható, hogy az utánpótlásképzés egyik legnagyobb feladata ezeknek a problémáknak megoldása lesz sok szövetségnél is a jövőben.

Kapcsolódó Tartalom: