Hergeirsson diszkriminációt említ, a vaksz nélküli kézilabda továbbra is vita tárgya északon
Az észak-macedóniai U18-as világbajnokságon teszteli a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) a vaksz nélküli kézilabdát, ezzel kapcsolatban többen megosztották véleményüket és tapasztalatukat. A norvég női kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya, Thorir Hergeirsson egyenesen diszkriminációt emleget, míg a dánoknál akadtak pozitív észrevételek is.
Thorir Hergeirsson, a norvég női kézilabda-válogatott szakvezetője egyáltalán nem zárja ki, hogy lesz jövője a vaksz nélküli kézilabdának, de reagált arra, ahogyan az IHF teszteli mindezt.
“Kritikán aluli, hogy ezt egy bajnokságban teszteljük. Az is érdekes-, hogy fiatal lányokkal tesztelik. Miért nem a fiúknál csinálják? Ez megmutatja, hogy milyen kultúra uralkokodik az IHF-nél”– mondta Hergeirsson a VG-nek, majd folytatta:
“Ez a megkülönböztetés egy formája. A női oldalon sok olyan kísérletet tesznek, amit a férfiaknál nem – például fiatal és tapasztalatlan játékvezetők kipróbálása a bajnokságokban. Ez a tendencia a múltban is megfigyelhető volt, bár mostanában azért jobb lett a helyzet” – mondta.
A VG.no megpróbálta elérni az IHF-t, de választ eddig nem kapott.
Hergeirsson kritikája az IHF felé
A vaksz nélküli kézilabda megkönnyítheti a csarnokok karbantartását és tisztítását. A válogatott szövetségi kapitánya nem tartja elképzelhetetlennek a vaksz nélküli jövőt, de tisztában van azzal, hogy ehhez további kutatásokra, tesztelésre és nagy változásra lesz szükség a sportágban.
“Minden fejlesztés időbe telik. Nem vagyok a változás ellen, de ennek hamarabb kell történnie, és már egészen fiatal korban, hogy mire felnőnek, addigra megtanulják, hogyan fejlesszék a technikájukat vaksz nélkül. Azok a lányok, akik az U18-as világbajnokságon játszanak, most visszamennek a klubjaikba, és újra vakszolni fognak.”
“Aki nem kézilabdázik, az azt gondolja, hogy a csarnoknak jót tett, hogy így is lehet ezt a játékot játszani. Viszont szerintem a sportolókra kellene hagyni, hogy kitalálják, kell nekik a vaksz vagy nem. Nem szabad az íróasztalnál ülőkre hagyni a döntést. Jól kell kommunikálni azokkal, akik ezt a sportot űzik.“-fejtette ki a véleményét.
Kézilabda vaksz nélkül
A VG megkérdezte Thorir Hergeirssont, hogy melyek a legnagyobb különbségek a normál kézilabdához képest:
- A kis kezű sportolókat komoly hátrányt éri – ebben azt hiszem, nincs vita. Így bizonyos értelemben megkönnyíti a nagy kezűek számára a kézilabdázást és a kezük fejlesztését a többiekhez képest. Ez egy nagy és igen jelentős különbség.
- A másik hátrány a csavart és trükkös lövések technikájának alkalmazásánál látszik.
- Lehetséges, hogy fejlődni fog majd vaksz nélkül is, de közel sem lesz ugyanaz a hatás, amit vele elértek. Vannak megszokott jó bevált passzolási technikák is, jó fogással, nagy sebességgel tudsz dolgokat csinálni a labdával, itt is van eltérés.
- De mint mondtam, ha már vaksz nélkül kell játszanod, akkor kezd el gyermekkorban az elejétől kezdve. Azt is látni kell, hogyan néz ki a kézilabda így. A tesztelést a fiatalabbaknál kellene kezdeni a regionális és helyi versenyeken és nem pedig a juniorok és ifik bajnokságában.
A dán tv2 is megszólaltatta a versenyen résztvevőket, illetve a dán női kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya is kifejtette véleményét.
Az Ikast Handbold U18-as válogatott játékosa, Julia Scaglione mindkét stílusban játszhatott már:
„Természetesen voltak kihívások a mostani labdával, teljesen más a játék, mint vaksszal a kézen. Sokszor megmentett minket a vaksz, ha a labda nem jött pontosan kézre. És a lövéseknél is gyakran segített. Ehhez az új labdához nagyon nehéz lesz hozzászokni” – mondta a TV2 Sportnak.
Néhány előny
Nem olyan könnyű átváltani egyik fajta labdáról a másikra, de azért vannak előnyök is.
„Jobban lehet cselezni a vaksz nélküli labdával. A sok hasonló dolog mellett ez előny” – tette hozzá.
Flemming Dam Larsen, az U18-as válogatott edzője is kételkedett a gyanta nélküli kézilabdával kapcsolatban. De az első mérkőzés után már érte néhány meglepetés:
„Én is nagyon szkeptikus voltam, de azt kell hogy mondjam, hogy pozitív irányban változott a véleményem. A többi csapattal való beszélgetéseken se merül fel a téma. Szerintem az IHF is jól kezelte a dolgot, és odafigyeltek arra is, hogy a labdák se legyenek túl keményre pumpálva. Talán még kevesebb technikai hibát is láttam.”
15-20 év visszalépés
Jesper Jensen, a dán női válogatott edzője szerint a labda megújítása egy jó próbálkozás, de szerinte a vaksz alappillére és szerves része a sportnak.
„Szerintem a kézilabda meg fog változni, ami közel 15-20, talán 30 évvel ezelőtti játékra fog emlékeztetni, amikor a technikának kisebb volt a szerepe. Szerintem az U18 színvonala még nem olyan magas. A szélsők nem lőnek annyira technikásan, a bevált lövéseikkel próbálkoznak leginkább. És igen, kevesebb a technikai hiba, mert megszokott lövéseket alkalmaznak”
„Szerintem a vaksz a fejlődés része, és az a jó a kézilabdában, hogy lehet fejlődni. Mint mondtam ez 10-15 év visszalépést jelent, és szerintem az embereket ez nem fogja érdekelni.”
Ez egy hosszú folyamat
Az IHF is válaszolt a TV2 Sport megkeresésére, amiben kifejtik, hogy a vakszmentes labda kifejlesztése egy hosszú folyamat:
„Akarunk vakszmentes kézilabdát a jövőben? Ideális esetben igen. De nem tudjuk elégszer hangsúlyozni, hogy évekig kell elemezni, mire ez megtörténik. Addig nem vezetjük be felnőttversenyen, amíg teljesen készen nem állunk rá” – nyilatkozta Dietrich Späte, az IHF edzői és módszertani bizottságának elnöke.
Az IHF a vaksz eltávolításával szeretné a kézilabdát globálisabbá tenni. Több országban tilos ugyanis a használata a magas tisztítási költségek miatt.
Technikás lövések nehezebbé válnak
Mia Rej, a dán válogatott játékosa is kipróbálhatta az új vakszmentes labdát, amikor az U18-as válogatottal edzett:
„Nagyon nehéz lőni, mert jól kell fogni a labdát. A technikás lövések is nehezebbé válnak, mert nincs gyanta az utolsó mozdulatokban, ami a cselességet adná a lövésnek. Remélem, nem kell felnőttversenyen is ezzel játszani. Lehet, hogy egy idő után tudnánk alkalmazkodni, és megcsinálnánk ugyanazokat a trükköket. De első benyomásom az, hogy negatívan fogja befolyásolni a játékot.”
Az IHF 2014 óta fejleszti a labdát, és állításuk szerint tesztelik nedves körülmények között is. Mia Rej erre is reagált:
„Sok izzadság kerül a labdára, ami állítólag izzadságelnyelő. De amikor 14 játékos egyszerre izzad, akkor azt a labdának elég nehéz lesz elnyelnie.”
Kiemelt kép: Bjørn S. Delebekk / VG
Kapcsolódó tartalom:
