Az utánpótlásban remeklő dán edző – Mike Tullberg
Mike Tullberg a Borussia Dortmund U19-es csapatának vezetőedzője jelenleg. A 38 éves szakember már negyedik szezonját tapossa ennél a csapatnál, összességében az ötödiket Dortmundban. A remek eredmények következtében nem lenne meglepő, ha felnőtt együttesekhez csábítanák a dán edzőt.
Ahogy sokan mások, Mike Tullberg is játékosnak készült gyerekként, de nem adatott meg neki egy hosszú és sikeres pályafutás.
Már fiatalon rengeteg sérüléssel bajlódott, 18 évesen pedig térdszalag-szakadást szenvedett. Mindezek ellenére úgy tűnt, hogy 21 évesen beindulhat a karrierje egy remek gól után, amit a Bröndby IF ellen mérkőzés utolsó pillanataiban szerzett, hozzásegítve a három ponthoz Aarhus GF együttesét. A találat 2007. augusztus 18-án szerezte Tullberg, szeptember másodikán pedig már az olasz Reggina (Reggio Calabria) kezdőjében szerepelt a Torino FC elleni bajnokin. Azonban az olaszországi kaland nem sikerült túl fényesen, három mérkőzés után a padon találta magát, majd az edzőváltások után minimális szerepet kapott és feledésbe merült a neve. Tullberg egy későbbi interjúban elmesélte, hogy elég egyértelműen a tudtára adták, nem számítanak rá. Néhány társával együtt eltiltották az első csapattal való edzéstől és egy alkalommal, mikor tovább akart maradni az edzőpályán, elindították az öntöző rendszert. Talán ennél is eklatánsabb példával szolgál az a történet, hogy a szezon végén felhívták a klubtól, hogy másnap valaki más fog beköltözni a lakásba, amit a szerződés szerint ő használhatott és hiába volt még 4,5 év hátra a kontraktusából, kénytelen volt kiköltözni. Végül mindössze hét mérkőzéssel a háta mögött távozott a Regginától egyetlen – elpazarolt – szezont követően.
Első lépésként kölcsönadták, s új állomáshelye a skót Heart of Midlothian FC lett
ahol elmondása alapján nagyon jól érezte magát, azonban itt sem tudott kiteljesedni, mert ekkortájt kezdődtek a sorozatos combizom sérülései. Mindössze hét mérkőzésen tudott pályára lépni és végül nem tartottak rá igényt a szezon végén. Az Reggina továbbra is szabadult volna tőle, ahogy ő sem kívánt visszatérni az olaszokhoz, így végül a német Rot-Weiß Oberhausen csapatához, mely ismeretlen összegért tudta megszerezni a játékjogát. A sérülések viszont itt sem kerülték el, sőt 2010 januárjában egy ismét a combizmával akadtak gondok, csak ezúttal súlyosabbak, mint korábban, aminek köszönhetően a teljes naptári évet ki kellett hagynia. A kétéves szerződése után nem kínált neki újat a vesztfáliai együttes és itt véget is ért a profi pályafutása Tullbergnek.
Azonban a klub nem engedte el teljesen a kezét, s minek után képtelen volt eltávolodni a labdarúgástól, elindult viszont egy új karrier számára. Utánpótlás szinten kezdett edzősködni, először az oberhauseniekkel partneri kapcsolatban lévő SG Essen-Schönebeck csapatánál, majd 2014-ben átvette az RW Oberhausen U19-es csapatának irányítását. A csapatot már nem tudta megmenteni a kiesés elől, de a következő szezonban visszajutott a legfelső osztályba és két szezonon át sikeresen kiharcolta velük a bennmaradást. Ezután viszont kisebb meglepetésre hazatért és korábbi csapatának, az Aarhusnak az U19-es együttesének irányítását vette át. Egy szezont töltött el itt, majd a következő idényben belekóstolt a professzionális, felnőtt futballba is, igaz csak másodedzőként a Vendsyssel FF-nél. Annak a Jens Berthel Askou-nak volt a segítője, aki a hjørringi szerepvállalása után Izlandon, majd Dániában és most Svédországban is sikeres munkát végez, mutatva a dán szakemberek jó hírét a skandináv országokban.
Az igazi nagy lépés aztán 2019-ben érkezett el Tullberg számára.
A Borussia Dortmund kereste meg, hogy vezesse az U23-as csapatukat. Ugyan elsőre nem sikerült igazán nagy sikert elérnie – hetedik helyen végeztek a Regionalliga nyugati csoportjában –, azonban a szezon végén a klubnál folytatott megbeszélések végén átvette az U19-es csapat irányítását. Ez korábbi tapasztalatai alapján is inkább hozzá illő feladat volt, másrészt ez az a korcsoport, az A-junioren, amely Dortmundban egyértelműen a legfontosabb az utánpótláson belül – hiszen ez szerepelhet európai kupában is. Lars Ricken, a klub korábbi játékosa és a jelenlegi utánpótlásért felelős vezető, a következő szavakkal kommentálta az edzőcserét:
„Mike Tullberget egy top edzőtehetségnek tartjuk és most, hogy teljesítette első szezonját a klubnál, megadjuk neki az esélyt, hogy a legjobb tehetségekkel dolgozzon az U19-nél.”
Nagy szavak voltak ezek az első, nem túl sikeres idény után a magasabb korosztályban, de Tullberg meg tudott felelni neki az első, kis mintája alapján. Ugyanis a 2020-21-is szezont ugyan elkezdték az utánpótlás szinteken, de gyorsan be is fejeződtek a koronavírus-járvány újabb hulláma okán. A dortmundiak öt győzelemmel kezdtek, a bajnokságban négy kör után (5-0, 2-0, 3-2, 6-0) és első helyen álltak a tabellán, a Német kupában pedig 3-0-val jutottak a következő körbe. Noha ez külső szemlélőkét aligha jelent bármit is, de a klubon belül sokkal többet láttak abból, amit a dán szakember csinált napi szinten a nehezített körülmények közepette. Ennek következtében 2021 januárjában meghosszabbították a szerződését egészen 2024-ig, amit követően Ricken ismét csak dicsérni tudta Tullberget:
„Mike Tullberg érti a játékosok egyéni képességeinek fejlesztésének fontosságát és ezzel egyidejűleg fontos számára a csapat sikeressége is. Az őszinte és nyílt kommunikációjával fontos tényezője az egész akadémiánknak, hogy a fiatal játékosok elérjék az álmaikat és profi labdarúgóvá váljanak.”
A 21/22-es szezon szerencsére már menetrendszerűen zajlott és elképesztő eredmények jöttek a BVB U19-es csapatától.
A bajnokságot 14 győzelemmel és 2 döntetlennel nyerték meg, vereség nélkül. Ezalatt 54 gólt szereztek és csupán hetet kaptak, ami jól jelezte, mennyire is emelkednek ki a csoportjukból. A regionális elsőség jogot formált az országos négyesdöntőben való részvételre, ahol az őszi rivális Schalke 04 fiataljaival találkoztak az elődöntőben Tullberg tanítványai. Az első meccsen 5-1-gyel küldték haza a gelsenkircheneket, hogy a második meccsen egy 1-0-s vereség bőven beleférjen. A döntőben a Hertha BSC csapatát sikerült legyőzni, amivel a Borussia felülhetett Németország trónjára az U19-es korosztályban. Azonban ez nem volt minden, ugyanis e mellett a csapat elhódította a csapat a Ligapokal Westet, ahol mind az öt mérkőzésüket megnyerték, ráadásul a fináléban ismét két vállra fektették a nagy rivális Schalke 04 csapatát (2-0). A szezon tökéletes mivoltát az rontotta el, hogy a Német kupában ugyan sikerült a döntőig elmenetelni, ám ott végül megállította őket a VfB Stuttgart, így nem jött össze a triplázás. Viszont nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a csapat érdekelt volt Európában, egész pontosan az UEFA Youth League sorozatban, mely során a csoportkörből a lisszaboni Sporting CP mögött másodikként jutottak tovább Tullbergék, maguk mögé utasítva az AFC Ajaxot és a Besiktast. Az első egyenes kieséses párharcban az FC Empolit, majd a nyolcaddöntőben a Hannibal Mejbrivel és Alejandro Garnachóval felálló Manchester Unitedet győzték le. A negyeddöntő a klub történetének legjobb eredménye volt, itt viszont megállította őket az Atletico Madrid.
A csapat legnagyobb erőssége a csatárpárosa volt.
Julian Rijkhoff és Bradley Fink remekül egészítette ki egymást, s Tullberg igyekezett is maximalizálni a bennük rejlő potenciált, aminek köszönhetően a két csatár összesen 63 gólt szerzett a szezonban. Fink egy magas, fizikális játékos, Rijkhoff pedig egy kisebb termetű, de rendkívül technikás támadó. A szezon nagy részében 4-4-2-vel küldte ki a csapatot a dán mester, de Rijkhoff remekül tudott visszavontabban szerepelni, akár tízesként vagy második csatárként, ezzel pedig kellő taktikai lehetőséget nyitottak meg 4-2-3-1-es hadrendre váltással. Tavasszal viszont elkezdte a használni a korábban csak elvétve alkalmazott három belsővédős felállást is és ezzel fejezte be a szezont. Erre azért is volt lehetősége és szüksége, mert a keret egyetlen klasszikus „hatosa”, Abdoulaye Kamara egyre többször szerepelt az U23-as csapatban, cserébe belsővédőből viszont túlkínálat volt a keretben. Nnamdi Collins, Colin Kleine-Bekel, Faroukou Cissé, Filippo Mané, Hendry Blank és Jonah Husseck is rendelkezésére állt, ráadásul az európai kupameccseken még Soumaila Coulibaly is becsatlakozott. Az sem utolsó szempont, hogy a védelem két szélén szereplő Tom Rothe és Lion Semic számára kedvező opciót kínált a szélsővédőbőé szárnyvédőbe való átállás, hiszen támadó szellemű játékosként mindkettőjük számára könnyedén ment az alkalmazkodást az új formációhoz. Sikerességük nem csak az utánpótlásban mutatott teljesítményben jelentkezett, hanem abban is, hogy az idény végén bemutatkozhattak a Bundesligában is.
A 2022-23-as szezonra nagyjából egyben maradt a keret, bár érzékeny veszteségként mindenképp meg kell említeni Bradley Fink hiányát, akinek a góljai hiányoztak. Ezúttal a vereségek is gyorsabban jelentkezte, ugyanis a Német kupából már a második fordulóban kiesett a csapat, ezen felül pedig a Youth League csoportkörét is két vereséggel kezdték meg. Ennek ellenére Tullberg megtalálta a megoldást mindenre, és megfordította a kezdeti problémákat, sikerült felállni a padlóról a nemzetközi porondon, s továbbjutni a csoportból, miközben a bajnokságban továbbra is tartotta elképesztő veretlenségét az együttes. Az Ifjúsági BL végül ismét a negyeddöntőben ért végét, ezúttal a végül fináléba jutó HNK Hajduk Split elleni tizenegyespárbajban. Az országos négyesdöntőben ezúttal ismét legyőzték a berlini Hertha fiataljait, csak az elődöntőben, ám a címvédés elmaradt az 1. FSV Mainz jóvoltából, akik hosszabbításban 4-2-re verték Tullbergéket.
Az igazán komoly feladat azonban csak ezután következett
A sikeres korosztály kifutott, így a 2023/24-es szezonra új évfolyamot kapott a dán vezetőedző. Ugyan akadtak néhányan, akik még maradhattak erre az idényben a keretben, akiket már tavaly elkezdett beépíteni vagy akár komolyabb szerepet is kaptak, de melléjük rengeteg új játékos érkezett az U17-es csapatból és ezért igen fiatal állománnyal vágtak neki az idénynek. Noha visszaesést lehetett várni, azonban eredményeken nem igazán látszott meg, hogy mekkora átalakulás történt. A bajnokságot négy fordulóval a vége előtt megnyerték, s ugyan ezúttal már becsúszott egy vereség, de a domináns mutatók mellett ez bőven belefért. A Youth League-ben ismét továbbjutottak a csoportból, ahol a nagyokhoz hasonlóan a PSG, a Newcastle United és az AC Milan volt az ellenfelük. Ez talán még nagyobb teljesítmény volt, mint a bajnoki, egy ilyen fiatal kerettel, ami a legjobb 32 között visszaütött, mert ott az MSK Zilina búcsúztatta a dortmundiakat. A másik komoly pofon még szeptember elején érkezett, amikor a Német kupa első fordulójában 6-0-ra kaptak ki a Hoffenheimtől. Ez sem volt előzetesen betervezve, még akkor sem, ha a sinsheimiek utánpótlása is igen magasan jegyzett az előző évek alapján
Mike Tullberg munkáságának egyik fontos ismertetőjegye, hogy dortmundi U19-es időszakában két fő irányvonal, két alapvető taktika volt megfigyelhető.
Az ezek kiválasztás és a kettő közti váltás, leginkább a keret összetétele miatt jött létre, megmutatva a dán szakember sokoldalúságát. Az alapot a védelem összetétele szabályozza, hogy három vagy négy védős hadrenddel lép pályára a csapata.
A három belsővédős taktikát legtöbbször a 2021-22-es szezon tavaszi felében vette elő, ahogy arról már korábban is szó volt. Rengeteg jó képességű belsővédő akadt a keretben és két nagyon támadószellemű szélsőhátvéd, Tom Rothe és Lion Semic személyében. Előbbi egyébként az idei szezonban a másodosztályú Holstein Kielben is szárnyvédőként szerepel és remekül áll neki ez a magasabb pozíció. Ezt a formációt tehát leginkább a keret összetétele miatt preferálta Tullberg, ami jelzi, hogy tudja a játékosokhoz is formálni a játékát. Utánpótlás szinten ez értelemszerűen fontosabb is, de a jövőben is segíthet Tullbergnek ez a rugalmasság és alkalmazkodó képesség. Azonban fontos megjegyezni, hogy labda nélkül ezen időszakban is sokszor egy négyvédős formáció rajzolódott ki, főleg, mikor Semic hiányában Faroukou Cissé játszott jobbhátvédet. Ugyanis a kevésbé támadásban erős játékos nem ment fel olyan sokszor, mint a másik oldalon Rothe, hanem a szélső támadóként szereplő Samuel Bamba vállalta magára a vonal melletti területeken való játékot, így kialakítva egy hibrid szerkezetet.
Tullberg azonban elsődlegese a négyvédős rendszer favorizálja.
Sokszor tüntetik fel 4-2-3-1-nek, 4-4-2-nek vagy 4-3-3-nak, de ez a játék fázisaitól függ. Labda nélkül a kompakt a 4-4-2 jelenik meg, mels során a tízes feljebb lép a csatár mellé és a presszingben van fontos szerepe. Ugyanis együttesen megpróbálják az két belsővédő és hatos közti passzsávokat levédeni, hogy a vonalak mellett építkezzen az ellenfél, ahol az oldalvonal segítségével sokkal könnyebb kisebb létszámmal a letámadás hatékonyan megvalósítani. A második fázisban már megjelenik a középmagas védelmi vonal (mid block), mely során a vonalak köti területeket a középpályások visszamozgásával felügyelik, miközben az elől lévő páros a labdával gyengébb védő felé tereli a játékot. Ezzel természetesen a kontrák megteremtése is kiemelt cél, hiszen az ellenfél védelme feljebb kell lépjen, így mögöttük megnyílnak azok a területek, amelyeket ki lehet használni egy labdaszerzés után. A dán szakember szereti a gyorsa ellenakciókat, mikor egy két húzásból jutnak el a kapuig a gyors támadók beindulásai révén.
Labdabirtokláskor egy 4-3-3-as vagy egy 4-2-3-1-es formációt láthatunk, melyek elsősorban a mélységi indításokra épülő támadásépítéssel operál. A mélyen vagy középmagasan védekező csapat ellen a magas labdabirtoklás során sok a forgatás, miközben kialakul a 2-3-5-ös hadrend, melyben a szélsővédők tartja a szélességet a vonal mellett, a szélsők pedig a félterületben keresik a lehetőséget a bontásra. Az ellenfél kimozgatása vagy épp az egy-az-egy elleni párharcok kialakítása a cél, amit a támadók visszalépései és az őket lekövető védők mögé való beindulással alapoz meg az együttes. A magasan letámadó csapat ellen azonban nem akarnak azzal veszélyt teremteni, hogy kihozzák a játékszert hátulról, inkább hosszú indításokra váltanak és a második labdák begyűjtését részesítik előnyben, mely során nem a dinamikus támadók, hanem a fizikálisabb csatárok kapnak főszerepet a Tullberg-féle futballban.
Idénre teljesen visszaállt a négyvédős játékra Tullberg.
Ez egyrészt annak is köszönhető, hogy most nincs sem mennyiségben, sem minőségben elegendő belsővédője, másrészt pedig a középpályán a Rafael Lubach – Kjell Wätjen – Danylo Krevsun alkotta hármas adja a csapat gerincét. A csapatkapitány, Lubach játszik hatosként, aki egy agresszív játékos, jó a labdaszerzésben, de mélységi irányítóként is megállja a helyét. Mellette a szezon felfedezettje, Wätjen, a klasszikus box-to-box középpályás, aki a pálya egész területét bejátssza és ráadásul nagyon gólerős lett tavaszra. Tízesként pedig az ukrán Krevsun, aki a kreatív fazonszabász, mert remekül osztogat és a letámadásban is nagyon hatékony tud lenni.
Összességében Tullberg eddigi dortmundi U19-es csapatnál töltött ideje alatt három dolgot lehet egyértelműen megállapítani és kiemelni.
- A kerethez szabja a taktikáját. Minden évben kiknáztak az aktuális állományban rejlő lehetőséget, gondolva a sok belső vésős időszak három védős hadrendjére, a két kiemelkedő csatár idején használt konstans két csatáros rendszerre, valamint az idei középpályás trióra, akik köré építette a startégiáját.
- A reaktív futballban bízik. Legyen az labdaszerzés, vagy második labda begyűjtése, a cél az, hogy lehessen ráfutni az ellenfélre és lendületből támadni a védőket.
- A párharcerős támadókat favorizálja. Ritkán látni a szélsőitől, hogy hátrafelé passzolnak, inkább megpróbálnak cselezni vagy sebességből megverni az ellenfelüket.
Amiről még mindenképp érdemes pár szót ejteni, az a csatárok egyéni fejlődése Tullberg keze alatt. Az évek során három kilencessel is remek munkát végzett eddig a dán szakember Dortmundban. Mivel Tullberg maga is csatár volt, így talán nem meglepő, hogy ezen a poszton találjuk meg azokat, akikből egyértelműen ki tudja hozni a legjobbat.
- Bradley Fink (2021-22) 31 meccsen 35 gól és 13 gólpassz
- Julian Rijkhoff (2021-22) 35 meccsen 28 gól és 6 gólpassz
- Julian Rijkhoff (2022-23) 32 meccsen 26 gól és 6 gólpassz
- Paris Brunner (2022-23) 25 meccsen 8 gól és 3 gólpassz
- Paris Brunner (2023-24) 27 meccsen 21 gól és 6 gólpassz
- Julian Rijkhoff (2023-24) 14 meccsen 11 gól és 4 gólpassz
Jövőre megérkezhet az irányítása alá Thierry Fidjeu-Tazemeta aki januárban került a Dortmund U17-es csapatához, de szintén ekkor igazolt a csapatba Taycan Etcibasi is, akivel együtt akár visszatérhet Tullberg a két csatáros rendszeréhez a következő idényekben.
Mindent egybevetve a dán szakember eddigi eredményei a BVB U19-es csapatánál kiemelkedőek. Három bajnoki cím (a nyugati csoportban), egyetlen vereséget elszenvedve, egy országos bajnoki cím és egy elveszített finálé, s ugyebár idén ez még vissza van a dortmundiak számára. Három továbbjutás a Youth League-ben, kétszer beállítva a mindenkori legjobb teljesítményt a negyeddöntős szerepléssel. Az egyetlen sorozat, ami nem igazán fekszik számára az a Német kupa, ahol az első szezonjában ugyan döntőbe jutott, azonban az elmúlt két szezonban nagyon korán kiesett. Mike Tullberg jelenlegi szerződése 2026 június 30-ig szól a Dortmundnál. Az eddigi teljesítménye magáért beszél és szinte biztosan fog kapni új ajánlatot a klubtól, csupán az a kérdés, hogy mikor keresik meg egy olyan profi vezetőedzői állással, amiért elhagyja a Borussiát, ha csak nem húzza meg a váratlant a dortmundi vezetés és kínálják fel ők maguk neki az első csapat irányítását.
Szerző: Egy Dortmund szurkoló naplója
