“Azt nehéz látni, ha a sztár is egy esendő ember” – gyermekpszichológussal Eriksen esetéről
Már több mint két hét is eltelt Christian Eriksen szívmegállása óta, de néhány kérdésre nem igazán találtuk a választ, pedig jelentősége igen fontos lehet a jövőben is. A magyar médiában eddig nem találkoztunk iránymutatással arra tekintettel, hogy mit tegyenek a szülők és a felnőttek, ha ilyen esettel találkoznak.
Sok szülő valószínűleg már beszélt gyermekeivel a történtekről, de az ilyen képeket nehéz lehet kitörölni az emlékezetünkből. Sajnos most nem egy filmet láttak, hanem egy kellemes szombat délután, egy felnőttek számára is megmagyarázhatatlan szívmegállást.
Néhány gyermek sokat gondolkodhat rajta, és sokáig negatívan érintheti őket. Mások először hallanak erről az iskolában vagy másutt, és segítségre lehet szükségük annak megértéséhez. A sokkoló tapasztalatokra nagyon eltérően reagálhatnak.
Bojti Andrea gyermekpszichológussal beszéltünk arról, miként lehet feldolgozni a Christian Eriksennel történteket egy gyereknek.
Először is azzal kezdeném, láttad-e a mérkőzést?
Nem láttam a mérkőzést, de hallottam és olvastam is róla.
A lelátón 15 ezer ember – köztük sok gyerek – foglalt helyet, de a tévék előtt is rengetegen nézték a mérkőzést, nem csupán Dániában, de az egész világon. A Dán Labdarúgó Szövetség hamar reagált az esetre és egy közleményt adott ki, ami a Dániasport.hu oldalán megtalálható magyarul is („Jó tanácsok, hogyan beszéljünk a gyermekünkkel Christian Eriksen esetéről”). A cikk felhívja a figyelmet és segítséget nyújt a családoknak abban, miként beszéljenek a gyerekkel, esetleg dolgozzák fel az Eriksennel történtek.
Mit a véleményed a cikkben leírtakról?
Alapvetően egyetértek a leírtakkal. Annyival kiegészítenem, és kihangsúlyoznám, hogy egy ilyen eseménynek a feldolgozása könnyebb, ha közösségi élményként történik meg. Családban, barátokkal és az iskolában is lehet róla kollektívan beszélni, ez azért is fontos, hogy ne maradjon egyedül a gyerek a kérdéseivel.
Amikor a szülő azt érzi, hogy a gyermek az esemény hatása alá került, de nem mutatja ki az érzelmeit, azt hogyan tudom észrevenni?
Ilyenkor gyakori az, hogy a szorongásos jelek, tünetek megjelennek, felerősödnek. Például gondolok itt arra, hogy rémálmai vannak, alvási nehézségek, hogy halálfélelemhez kapcsolódó dolgok, felerősödött testi érzetek, különböző pszichoszomatikus tüneteket tapasztal. A szülő általában ezt érzi, amikor a gyereknek ilyen problémai lesznek.
Sokat kérdezzük, beszéljünk a gyerekkel arról, amit látott? Hogyan kommunikáljunk velük?
Érdemes figyelni, ha már a sajnálatos esemény megtörtént, hogy az első beszélgetésre mennyire nyitott. Kisebb gyerekek szó nélkül odébb állnak, ha úgymond kilép a helyzetből , akkor hagyjuk, nem kell ráerőltetni a témát. Persze később fel lehet hozni akár egy kérdés formájában, de nem biztos, hogy a gyereket ez megmozgatja, lehet, hogy napok is eltelnek, mire a beszélgetés létre jöhet. Persze lehet az is, hogy sosem lesz rá szükség. A kamaszoknál nehezebb, mert azért még ők is csak gyerekek, nekik is jók elesik néhány jó szó vagy párbeszéd. Akkor is, ha elsőre az volt a reakció „hogy apa hagyjál már”. Náluk sem kell feladni azt, hogy az eseményeket átbeszéljük.
Christian Eriksen sok gyerek kedvence. Egy példakép tragédiája mennyire lehet veszélyes a gyermek személyiség-fejlődésére?
Igen befolyásolhatja az általuk kedvelt sztárok tragédiája. Ugye itt inkább a kamaszokról beszélünk, akiknek fontos a példakép. A szülőknek kell észre venni, mennyire van beágyazódva a rajongás az azonosulás. Esetünkben ugye a labdarúgót láthatta és ha ő is annak készül felmerülhet, hogy azt érzi, esetleg ez vele is megtörténhet. Szerencsére itt a pozitív lett a történet kicsengése. De azt nehéz látni, ha a sztár is egy esendő ember. A tanárok, nevelők, illetve az edzők felelőssége felértékelődik ilyenkor.
Krízispszichológusok segítették a válogatott játékosokat. Mit tud tenni ilyenkor egy pszichológus? A játékosok hogyan dolgozhatják fel ezt?
Egy krízishelyzetben fontos, hogy ventilálhassanak, beszélhessenek játékosok a történtekről. Bár ugye nem a szakterületem, így nincs tapasztalatom erre az esetre, ahol sportolókról is szó van, ami azért még speciálisabb terület igényel.
Kapcsolódó tartalom:
Kiemelt kép : Wolfgang Rattay AFP