EGYÉBLABDARÚGÁS

Evészavar és pánikbetegség alakult ki a női játékosnál, akit a ManCity kövérnek titulált

Úgy érezte, a pályafutása csúcsa lehet az angliai szerződése, azonban Mie Leth Jans, a dánok 26-szoros válogatott, Eb-ezüstérmes védője nagyon csalódott a Manchester Citynél töltött időszak alatt. Evészavar és pánikbetegség miatt felhagyott az álmaival.

Mie Leth Jans Fotó: Maria Eriksen Volthers
Mie Leth Jans Fotó: Maria Eriksen Volthers

A játékos a DR Sportennek mesélt a 2017-18-as időszakról, amikor friss Európa-bajnoki érmesként az angol klub szerződtette.

Evészavar és pánikbetegség

„Szerettem volna megnyerni a Bajnokok Ligáját, álom volt, hogy olyan körülmények között játszhatok, amelyeket a klub kínált” – nyilatkozta. A vágyak azonban nem találkoztak a valósággal, az akkor 23 éves labdarúgó ugyanis hamarosan étkezési zavarokkal küzdött.

„Ha nem teljesítetted a Manchester City színvonalát, nem érted el a várt testsúlyt, akkor bekerültél a játékosok által csak kövér klubnak nevezett társaságba. Oda, ahonnan egyetlen kiút az alacsonyabb testzsírszázalékkal vezetett” – mesélte.

„Az edzőteremben voltak szobabiciklik, ahol úgy ültél, mint egy majom a ketrecben. Minden nap ott tekertünk reggeli előtt, hogy extra kalóriákat égessünk el. Minél jobban megerőltettem magam a fogyás érdekében, annál inkább láttam, hogy bármit is csinálok, soha nem fogok kikerülni ebből a klubból.”

A diétára és a súlyra való összpontosítása annyira fanatikussá vált a Manchesterben töltött ideje alatt, hogy csak akkor vette komolyan a dolgot, amikor egy táplálkozási szakértő közölte vele, hogy éhezteti magát, és ezt abba kell hagynia. Ráadásul az evészavara mellett pánikbetegsége is kialakult. 2019-ben távozott a klubtól, de biztos benne, hogy nem egyedül küzdött ezzel a problémával.

Bár Mie Leth Jans jelenleg a HB Köge csapatánál szerepel, és évekkel ezelőtt elhagyta Angliát, a Manchester Citytől eltöltött idő miatt még mindig kordában kell tartania szorongását.

„Úgy gondolom, hogy ha egy olyan klubhoz kerülnék, ahol ismét ezen lenne a hangsúly, egyből visszajönne minden mentális problémám. De minden nap ráállok a mérlegre, mert akkoriban ez a részem volt, aztán sokat nézek a tükörbe. A manchesteri korszak segített abban, hogy azzá váljak, aki ma vagyok, és tudatosította bennem az értékeimet. De rendkívül szomorú, hogy át kellett mennem ezeken a dolgokon, és nem kívánom ezt senki másnak.”

A DR felvette a kapcsolatot a Manchester Cityvel, amely ugyan válaszában nem tért ki a konkrét esetre, de reagált a felvetésre.

Mie Leth Jans (középen) a válogatott csapattársaival 2018-ban, amikor már evészavarokkal és depression tüneteivel is meg kellett küzdenie. Fotó: Claus Bonnerup
Mie Leth Jans (középen) a válogatott csapattársaival 2018-ban, amikor már evészavarokkal és pánikbetegség tüneteivel is meg kellett küzdenie. Fotó: Claus Bonnerup

„Játékosaink lelki egyensúlya ugyanolyan fontos, mint a testi egészsége. Ez olyan téma, amelyet rendkívül komolyan veszünk. Ha egy játékos felvet egy problémát, azt azonnal megoldjuk a legmagasabb szintű odafigyeléssel” – írta

Egy őrült elnevezés: zsírklub

Júniusban egy angliai jelentés kimutatta, hogy az olyan mentális zavarok, mint a szorongás, az étkezési zavarok és a depresszió, kiemelkedő helyet foglalnak el a női futballban. 115 vizsgált játékos 36 százalékánál jelentkeztek az étkezési zavar tünetei, és az utóbbi időben több, korábbi angol válogatott játékos is nyíltan beszélt arról, hogy milyen mentális problémával küzdött, amely kialakulásában a testre és a súlyra való nagy odafigyelés komoly szerepet játszott.

Többek között a 177-szeres válogatott, vb-bronzérmes középpályás, Fara Williams is arról számolt be, amiről dán kolléganője.

„Az edzőtáborok kezdetén minden alkalommal teszteltek, és ha nem voltál egy bizonyos testzsírszázalék alatt, akkor bekerültél a zsírklubba. Véleményem szerint profiként őrültség valamit ilyen névvel illetni. De ez egy olyan kifejezés volt, amelyet nyíltan használtak a női szuperliga nagy klubjaiban.”

A labdarúgás láthatatlan betegsége

Ezzel a címmel mutatta be vasárnap a dán tv (DRTV), azt a két részes dokumentumfilmet amelyben a tehetséges fiatal labdarúgó lányok beszélnek arról, hogyan törte ketté az ígéretesnek ígérkező karrierjük, az evészavar és depresszió. Mentális zavarok, hormonális problémák és súlyos anorexiáról is említést tesz több cikkében is a dr.dk sporten

Az elmúlt év során DRTV 35 jelenlegi és volt A- és U-válogatott játékossal beszélt, akiknél mentális zavar tünetei vannak vagy voltak. Többek között kényszeredzésről, anorexiáról és bulimiáról számolnak be.

A közös nevező pedig egyes játékosok számára a 2013-as Eb-előkészület, ahol a DBU a női válogatottnál is a fizikai követelmények optimalizálására helyezte a hangsúlyt. A Dán Labdarúgó Szövetség (DBU) – amelyet meghallgatott a Team Denmark és dán Kultúrminiszter is – sajnálatát fejezte ki a történtek miatt. A kétrészes dokumentumfilmben is többen is arra panaszkodtak, hogy a betegségüket a DBU tesztjei okozták, illetve a nyilvános mérlegelés.

Négyszer nagyobb a rizikó a sportoló nőknél, mint a férfiaknál a mentális zavarokra

A szorongás és a depresszió tünetei különösen szembetűnőek a fiatal, női elitjátékosok körében – mutat rá a kutatás.

Az elmúlt években dán sportkutatók a fiatal, dán női elitjátékosok mentális egészségére összpontosítottak.

A Dél-Dániai Egyetem 2021-es jelentése szerint 28,1%-uk szorongásos, míg 40,3%-uk depressziós tüneteket mutat.

Ugyanakkor a kutatások azt mutatják, hogy a fiatal női játékosoknál több mint négyszer nagyobb a szorongásos és depressziós tünetek kialakulásának kockázata, mint a férfiaknál.

Mia Lichtenstein, a Dél-Dániai Egyetem pszichológus professzora szerint, számos oka van annak, hogy különösen a fiatal nőket fenyegeti a mentális zavarok kockázata a sport elitkörnyezetében.

A 2015-ös dán U-válogatottban 11 lány küzdött mentális zavarokkal, közülük volt olyan, akit súlyos, életveszélyes anorexiával kezeltek – írta a DR TV cikke.

A nők esetében megnövekszik annak a veszélye, hogy az a test, amelyre törekednek, nem egy tipikus, egészséges és normális női, hanem inkább egy férfitest, amely sportos, jól edzett, nagy izmokkal és alacsony testzsírral százalékkal rendelkezik. Ez sok nő számára nem természetes” – mondta Mia Lichtenstein.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy amikor az ember elitkörnyezetben van, folyamatosan mérik és értékelik, nem mindig van helye annak kimutatására, hogy gyenge, mert azt akarja, hogy a kiválasztottak között legyen.

“Kétségtelen, hogy élsportolóként tabunak számít lelki problémákkal küzdeni. Erősnek tartanak téged, és valami nagyon különleges dologra készülsz, hős lehetsz.”

Nem gondolják, hogy hat hónap múlva szorongásos, depressziós tünetek jelentkezhetnek náluk, mert folyamatosan a végletekig feszegetik magukat. Van valami abban, hogy a fiatal nők még a férfiaknál is perfekcionistábbak. Viszont ezekben az elit versenykörnyezetben való tartozás érzelmileg is sokkal jobban megterheli őket” – indokolta meg ezeket az eseteket Mia Lichtenstein.

Kapcsolódó tartalom:

Kiemelt kép: Scanpix Collage: Daniel Recke Lauritzen