Nem biztos, hogy sokáig marad kifizetődő a 7 a 6 elleni játék

Kézilabda szabályok változása várható jövőre.

Karina Christiansen felmutatja a piros lapot. Új kézilabda szabályok jönnek Fotó Anne-Christine Poujoulat  Ritzau Scanpix
Karina Christiansen felmutatja a piros lapot egy fejrelövés után. Új kézilabda szabályok jönnek. Fotó Anne-Christine Poujoulat Ritzau Scanpix
Az IHF három szabályváltoztatást is tesztel.

A Nemzetközi Kézilabda Szövetség figyelemmel kíséri és teszteli a kézilabda szabályok esetleges módosítását, amelyek ha beválnak, akkor a tervek szerint már jövő nyáron hatályba léphetnek.

A hírről a dán Tv2 szakértője, Bent Nyegaard számolt be, aki szerint az IHF három lehetséges változtatást tervez, amelyek a passzív játék szabályaira, a fejlövésekre és a gólszerzés utáni gyors középkezdésre vonatkoznának.
A portál megszólaltatta a Dán Kézilabda Szövetségben a szabályok változásával foglalkozó szakértőt, Jörn Möllert, aki részt vesz az IHF munkájában is. Elmondása szerint a lehetséges változásokat a világ minden részén tesztelik. Erre irányuló kísérletek vannak Dél-Koreában, Katarban, Hollandiában és különféle ifjúsági bajnokságokban. A próbaidőszak április 1-jén zárul, hogy meg lehessen még vitatni az eredményeket, és ha úgy látják, akár már a
2021–2022-es szezon szabályaiba is beilleszthetőek legyenek.

Möller elmondta, három fontos elemre koncentrálnak.

A kézilabda szabályok egyik vitatott elem a passzív játék. Amelynek során a megengedett maximális passzok számát hatról négyre szeretnék csökkenteni.

Fejrelövés

A jelenlegi szabályok szerint, ha kapust büntetőnél vagy a védőt szabaddobásnál fejen találják labdával, az automatikus kizárást (piros lapot) ér. Ezen változtatnának úgy, hogy piros lap helyett mindig kétperces büntetést érne, ha az ellenfél bármilyen helyzetben, bárhonnan eltalálja a kapus fejét.

Gyors középkezdés

A harmadik változtatás célja, hogy gólszerzés után az ellenfél minél gyorsabban támadásba lendülhessen, így a kezdőkör bármely pontjáról elindíthatja a támadást, nem kell középre lépnie ehhez.

A Tv2 szakértője, Bent Nyegaard szerint utóbbit azért szeretnék bevezetni, hogy visszaszorítsák a hét a hat elleni játékot.
„Sokkal nagyobb lenne így a kockázata annak, hogy az ellenfél a bekapott gól után azonnal válaszoljon. A még gyorsabb középkezdés nagyobb sebességet adna a játéknak, ezért problémát jelentene az emberelőnyben támadóknál, hogy rendezzék a soraikat és visszahozzák a kapust.” – mondta.
Az IHF a 2019-es világbajnokság után készített statisztikájából kiderült, hogy a csapatok túlnyomó többségének csak a támadások mintegy felénél sikerült gólt szerezniük a 7 a 6 elleni felállásban. Csupán a világbajnok Dánia emelkedett ki a 75 százalékos hatékonyságával.

Jörn Möller szerint az IHF azt követően kezdett e foglakozni ezzel a kérdéssel, hogy a 2019-es vb-döntő után készített felmérés során 20 edzőből 16 (azaz a nyolcvan százalék) azt válaszolta, hogy ők ellenzik a 7 a 6 elleni játékot.

Parkolópályán a challenge szisztéma

A Tv2 szerint ugyanakkor a videorendszerről már nincs egyeztetés, az IHF kérésére ugyanis a dán ligákban teszteltek az elmúlt szezonban, de a kísérlet mindössze 29 napig tartott, mielőtt tavaly szeptemberben végleg elvetették.

“Egyenlőre első körben meghalt a videószisztéma, ezt el kell ismerni. Talán később egy egyszerűbb változatban úra feléledhet.”- mondta Möller, aki elismeri, hogy ő is hibázott amikor Dániában bevezették a rendszert.

“Nagyon komplikálttá tettem a szabályokat. Én értettem, és ez logikus is volt számomra, hiszen én hoztam létre azokat. Azon kevesek közé tartoztam, akik ismerték tejes mértékben a szisztémát. Hibáztam, többet nem fogok a jövőben ezt megígérhetem.– mondta a szabályalkotó Jörn Möller.

Kézilabda szabályok és a Challenge szisztéma.

Kiemelt kép: Anne-Christine Poujoulat/Ritzau Scanpix

Share and Enjoy !

0Shares
0 0