Ritkán lesznek sztárok a legjobb gyereksportolókból

A sport kapcsán gyakran esik szó a tehetségekről. De a gyermek- és serdülőkorban elért sportteljesítmény nem mindig áll párhuzamban a felnőttkori sikerekkel, legalább is ezt mutatják meg a legfrissebb norvég kutatások.

A  gyermek- és serdülőkorban elért sportteljesítmény nem mindig áll párhuzamban a felnőttkori sikerekkel A kép illusztráció : Shutterstock/NTB
A gyermek- és serdülőkorban elért sportteljesítmény nem mindig áll párhuzamban a felnőttkori sikerekkel A kép illusztráció : Shutterstock/NTB

Amikor az ember azt mondja valakire, hogy tehetség, akkor gyakran a veleszületett tehetségre utal. A különböző sportágakban számos gyerekről állítják folyamatosan az edzők, a sportvezetők, a szülők és a helyi lapok, hogy sztárnak született. De hogy ki lesz igazán sikeres a későbbiekben, annak csak késő tinédzserkorban láthatjuk a körvonalait.

A magyar sajtóban szinte mindennapos téma, – a magyar női kézilabda-válogatott világbajnoki szereplése kapcsán is- , hogy mennyit érnek a fiatalkori sikerek, címek és miért nem jönnek felnőtt korban ugyanezek a eredmények. A skandináv országok tehetségek gondozásában élen járnak, a norvég kutatók cikke talán közelebb hozz minket mi is történik ezekben az országokban az utánpótlásban.

A norvég Aftenposten neves hazai és külföldi kutatókkal közösen statisztikai elemzéseket készített a sportolók teljesítményének alakulásáról gyermekkoruktól pályafutásuk végéig.

A felmérések alapját 17ezer 11–35 éves sportoló több mint 60 ezer egyéni eredménye képezte, olyan alapvető fizikai jellemzőket feldogozva, mint a gyorsaság, a hajlékonyság, az erő és az állóképesség.

A pubertáskor hatása

Az első nagy ugrást a pubertáskor adja, hiszen az változást okoz a testmagasságban és általában a testösszetételben. Ezek sokkal nagyobb mértékben befolyásolják az atlétikai teljesítményt a serdülőkorban, mint maga az edzés.

A fiúknál nagyobb arányban jutnak izomtömeghez a növekedési ugrás során, így a teljesítménynövekedésük is felgyorsul. A lányoknál ugyanakkor nagyobb arányú lesz a testzsírösszetétel, ezért nagyobb fokú stagnálás tapasztalható.

A nemeken belül is nagy egyéni különbségek vannak. A korafejlett fiúk gyakran érnek el nagyobb sikereket tinédzser koruk első felében, de mivel a pubertásszakasz hamarabb véget is ér, így onnantól gyakran stagnálás figyelhető meg, és a későn érők lehagyják őket.

Átlagosan a fiúk a serdülőkorban elért relatív fejlődésének csak a felét érik el. Ennek az az oka, hogy a lányok ebben a fázisban természetesen több zsírt és kevesebb izomtömeget kapnak.

De a lányok pubertás évinek még nagyobb következményei vannak a teljesítmények szempontjából. Sok lány tapasztal ellentmondást a női test fejlődése és a sportteljesítmény fejlődése között. Ha ezt nem kezelik megfelelően, az egészségre káros következményekkel járhat. Ez lehet az alacsony önértékelés, a negatív gondolatok és az étkezési zavarok.

Fiziológiai szempontból a korai vagy késői pubertás nem befolyásolhatja a teljesítményt idősebb korban, tekintettel arra, hogy a testösszetétel változása azonos. Azonban a pubertáskor sérülékeny szakasz a fiúk és a lányok számára egyaránt. Ez egy olyan időszak, amely még nem alkalmas tehetséggondozó projektekre.

A sporton belüli stagnálás elsősorban mentálisan jelent komoly kihívást. Pszichológiailag a tinédzsereknél könnyebb 2-3 év alatt a 10. helyről a 2. helyre felkapaszkodni az eredménylistákon, mint elviselni azt, hogy a korai jobb eredmények után mások ugrásszerűen fejlődve lehagyják őket. Utóbbi lehet a legfőbb oka annak, hogy a fiatalok abbahagyják a versenysportot.

Hogy ki lesz a legjobb?

A pubertás alatti fizikai változások azt jelentik, hogy a gyermek- és serdülőkorban elért sportteljesítmény nem igazán használható a felnőttkori sikerek előrejelzésére.

Az atlétikai junior vb érmesei közül nagyon kevés szerez érmet nemzetközi felnőtt szinten. Ennek fontos oka lehet a sok speciális fiatalkori edzés. Minél korábban és keményebben alakul ki egy bizonyos gyakorlat, annál valószínűbb egy későbbi stagnálás.

Gyermek- és serdülőkorban a sportolás sok élménnyel tesz gazdagabbá, de egyben kihívást is jelent. Norvégiában elkészítették a gyermeksport-szabályzatot és az ifjúsági sportra vonatkozó irányelveket. Így a gyerekek és fiatalok biztonságban érezhetik magukat, és minden alkalommal pozitív élményekkel gazdagodhatnak, amikor edzésen vagy más tevékenységen vesznek részt.

A norvég sportmodell többek között a sokoldalúságot és változatosságot hangsúlyozza, és azt, hogy nem az eredmény, hanem az elsajátítás a legfontosabb. A legtöbb hangsúly a technikán és a helyes mozgások elsajátításán van. Kevesebb hangsúlyt kell helyezni a fizikai kapacitás fejlesztésére.

A legtöbb fiatal sportoló azonban nincs felkészülve arra, hogy a pubertás milyen következményekkel jár a teljesítmény fejlődésére. Az edzőknek, vezetőknek és szülőknek ezért nagyobb mértékben kell segíteniük a fiatalokat, hogy jobban tudják kezelni az első ízben felmerülő problémákat.

Az ideális sportvilágban (és általában a világban) minden sztár a saját életét éli. Az elsajátítás öröme a kulcs, a gyermek- és ifjúsági sportokkal foglalkozó szakembereknek meg kell teremteniük a feltételeket ehhez és nem kell különösebben foglalkozniuk az eredményekkel, a tabellákkal és góllövőlistákkal.

Egy tavalyi cikkünkben már említést tettünk és azóta is tartjuk véleményünket, a skandináv sportsikerek egymásra nagyon hasonlító modelleket tartalmaz, ahol a kutatások eredményei sportágtól függetlenül jó felhasználhatóak.

Kapcsolódó Tartalom: