Norvég labdarúgó klubok bojkottra ösztönöznék a szövetségüket!

Északi elégedetlenség a katari labdarúgó világbajnokság körül történt halálesetek miatt. A norvég Tromsö és Strömsgodset futballklubok szerint Norvégiának nemet kell mondania a 2022-es labdarúgó világbajnokságra, ha sikerül kijutniuk.

Katarban épülnek a stadionok a 2022-es labdarúgó világbajnokságra. Fotó: Ritzau Scanpix
Katarban épülnek a stadionok a 2022-es labdarúgó világbajnokságra. Fotó: Ritzau Scanpix

Véleményük szerint a 2022-es katari világbajnokságon ne vegyen részt a norvég labdarúgó-válogatott, kéri erre a két klub a szövetséget-írja a dán tv2 sport

Strömsgodset is a norvég szövetséget kéri, hogy támogassák az ötletüket.

A norvég Tromsø, amely az NTB szerint Norvégia első olyan nagyobb klubja, akik hivatalosan felszólították az ország labdarúgó-szövetségét , hogy a labdarúgó világbajnokságot bojkottálja. Röviddel ezután a Strömsgodset csapata is bejelentette, hogy támogatják a liga riválisuk ötletét.

“Úgy gondoljuk, hogy ha Norvégia a közelgő kvalifikáción keresztül kvalifikálja magát, akkor nemet kell mondanunk arra, hogy Katarba utazzunk” – írja a Tromsø a honlapján.

A Tromsø csapatát támogatjuk ebben, és bátorítjuk az NFF-t (Norvég Labdarúgó Szövetség, a szerk.), hogy kövesse a felhívást!” – mondja Dag Lindseth vezérigazgató az NTB-nek.

6500 ember halt meg az építkezések alatt.
Embertelen körülmények között épülnek a katari stadionok a labdarúgó világbajnokságra. Fotó: NTB / til.no

A hét elején a The Guardian jelentést tett közzé, amely azt mutatja, hogy több mint 6500 indiai, pakisztáni, nepáli, bangladesi és Srí Lanka-i migráns munkavállaló halt meg Katarban azóta, hogy az ország 2010-ben világbajnokságot kapott.

A világbajnokságra való felkészülés kapcsán Katarnak többek között hét stadiont, új repülőteret és egy egész várost kellett építenie a vb-döntőhöz.

Ezek az építkezések nagy feladatot róttak azokra a munkavállalókra, akiknek munkájukat gyakran nem megfelelő, embertelen körülmények között kellett elvégezniük. Sajnos arra nincs pontos adat hányan is haltak meg a Világbajnokság helyszíneinek felépítése során.

A The Guardian cikkének közzétételét követően, a Tromsø szerint a norvég szövetség nem tett meg mindent azért, hogy párbeszéd kezdődjön a kialakult helyzetről.

“A számok kiábrándítóak. Az általunk követett stratégia nem hozta meg a szükséges eredményeket, és úgy érezzük, hogy ideje tovább lépnünk a következő lépésre: a bojkottra”– olvasható a Tromsø nyilatkozatában.

37 halott a Vb-bizottság szerint.

A katari vb-bizottság szerint 37, a vb-építkezéshez kapcsolódó migráns munkavállaló halt meg Katarban. A bizottság szerint három esetben történt közvetlen munkával összefüggő haláleset.

Számos civil szervezet azonban nem ért egyet ezzel az értékeléssel.

“Örülünk, hogy sokan szeretik a futballt, és ez azt jelenti, hogy sokan fektetnek be a sportunkba. A pénz mindig is része volt és lesz a sportnak. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy elfogadjuk a korrupciót, az életveszélyes munkakörülményeket is, és hogy a szörnyűségek folyamán más irányba nézünk”– írja Tromsø.

Franciaország főügyésze 2019 decemberében bírósági vizsgálatot indított a 2022-es világbajnokság házigazdájának Katar számára hozott határozat miatt.

A VB-házigazdáját régóta korrupcióval gyanúsítják, és három év előzetes nyomozás után az ügyészség úgy vélte, hogy van elég anyaga az ügy folytatásához.

Ståle Solbakken kritizálja a vb-házigazda Katart, de nem biztos abban, hogy a bojkott a kívánt hatást eredményezi.

Nem hiszem, hogy bárki az NFF-ben (Norvég Labdarúgó Szövetség, a szerk.) , vagy a norvég lakosság körében valaki is azt gondolná, hogy ami történt – és valószínűleg még mindig zajlik – rendben van. Teljesen elfogadhatatlan, ami ott történt, történik” – állítja Ståle Solbakken a VG újságnak.

Számomra is fontos a szolidaritás az ügyért. De mit tudunk elérni? Sajnos a haláleseteteket és a sérüléseken nem tudunk változtatni. A bojkott vagy más eszköz célja az, hogy hozzájáruljon a dolgozók jobb körülményeihez, és a férfiakkal és a nők egyenlő bánásmódjának elbírálásához. Erkölcsi alapon mindenki ki áll az ügy mellett, ez biztos. De most azt kell megvitatni mi a legjobb cél azért, hogy változzon a helyzet, ez lehet a kérdés. – mondta a norvég szövetségi kapitány.

Az Amnesty International és más szakszervezeti mozgalmak mély és kritikus párbeszédet javasolnak, de boybotot nem. Ezért a DBU ( Dán Labdarúgó Szövetség-a szerk.) az északi futballszövetségekkel együtt nem gondolkoznak azon, hogy nem vennének részt a világbajnokságon. Ehelyett inkább lépéseket teszenk minden szinten, hogy újra megbeszéljek és folytassák a vitát Katarral és a FIFA-val – írja többek között a DBU.

A dán válogatott szövetségi kapitánya, Kasper Hjulmand is kifejtette véleményét az ügyben. Szerinte nem Katarban kellene rendezni a labdarúgó világbajnokságot, de a bojkottot nem tartja jó megoldásnak.

Kiemelt kép: Ritzau Scanpix

A dán Veo cég magyarországi partnere a Dániasport.hu. Elérhető áron mérkőzés és játékoselemzés nem csak a legnagyobb klubok számára. Írjon nekünk bártan még ma! További információ : info@daniasport.hu
A dán Veo cég magyarországi partnere a Dániasport.hu. Elérhető áron mérkőzés és játékoselemzés nem csak a legnagyobb klubok számára. Írjon nekünk bártan még ma! További információ : info@daniasport.hu

Share and Enjoy !

0Shares
0 0